Honvédség létszáma

forrás: KSH évkönyvei

Páncélostechnika

Páncélostechnika a Honvédségnél. Kék színnel a harckocsik jelezve.

forrás: KSH évkönyvei

Magyar Honvédség költségvetése

forrás: KSH évkönyvei

Nyugdíjasok száma 2008

Az egyéb nyugdíjasok a között van például:

• Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülő: 194.977 fő
• Özvegyi nyugdíjas: 148.060 fő
• Árvaellátásban részesülők: 104.436 fő
• Rokkantsági járadékos: 30.677 fő
• Házastársi pótlékban részesülő: 29.163 fő
• Egyéb a maradék

forrás: KSH évkönyvei, és a KSH Szociális évkönyvei

Elöregedés

Magyarország az elmúlt évtizedekben folyamatosan elöregszik.

A következő ábra ezt próbálja illusztrálni.

A kitöltött területek korcsoportonként mutatják az adott korcsoportban levők létszámát (2000 előtt tízévenként, azután évenként).

A folytonos vonal mutatja az ország átlagéletkorát (nem teljesen pontos a módszer miatt, ugyanis a korcsoportok középértékével vannak beszorozva a létszámok), az életkor a jobb skálán található.

forrás: a KSH évkönyvei

Jóléti funkciók

A jóléti funkciót tovább bontanám (a jóléti funkció 2008-ban a teljes megtermelt GDP 31%-a volt, és értékben 8.231 milliárd forint volt):

Oktatási tevékenységek és szolgáltatások: 1.501 milliárd, ebből:

• Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás: 434 milliárd forint
• Középfokú oktatás: 258 milliárd forint
• Felsőfokú oktatás: 418 milliárd forint
• Egyéb oktatás: 391 milliárd forint

Egészségügy: 1.210 milliárd forint, ebből:

• Kórházi tevékenységek és szolgáltatások: 500 milliárd forint
• Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat: 81 milliárd forint
• Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás: 151 milliárd forint
• Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások 40 milliárd forint
• Egyéb egészségügy: 437 milliárd forint

Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások: 4.607 milliárd forint, ebből:

• Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások: 476 milliárd forint
• Nyugellátások: 2.679 milliárd forint
• Egyéb társadalombiztosítási ellátások: 93 milliárd forint
• Munkanélküli ellátások: 139 milliárd forint
• Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások: 531 milliárd forint
• Egyéb szociális támogatások: 354 milliárd forint
• Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások: 336 milliárd forint

Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások: 548 milliárd forint (most nem bontom tovább)

Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások: 365 milliárd forint, ebből:

• Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások: 69 milliárd forint
• Kulturális tevékenységek és szolgáltatások: 182 milliárd forint
• Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások: 54 milliárd forint
• Hitéleti tevékenységek: 35 milliárd forint
• Párttevékenységek: 3 milliárd forint
• Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek: 23 milliárd forint

forrás: link és az előző posztok

GDP felhasználás - államháztartás historikus adatok

forrás: KSH évkönyvei

GDP felhasználása - államháztartás 2.

Most nézzük meg az államháztartás mire költ. Először nézzük meg a 2009-es költségvetésben 2008-ra számolt adatokat (amit elérhetőek megbízhatóbb számok, akkor írok új posztot):

Részletesebben melyik felirat mit jelent:

• Állami működési funkciók: ide tartoznak például a törvényhozó és végrehajtó szervek, vagy a külügyek, a védelem (pl. Honvédség), az igazságszolgáltatás, vagy a rendőrség is.
  
• Jóléti funkciók: oktatás, egészségügy, TB, nyugdíjak, vagy a kultúra támogatása is.
• Gazdasági funkciók: bányászat, közúti közlekedés, vasút, távközlés, környezetvédelem.
• Államadósságkezelés: ez magáért beszél.

Számszerűen ezek az összegek:

Állami működési funkciók: 1.234 milliárd forint

Jóléti funkciók: 8.231 milliárd forint

Gazdasági funkciók: 1.907 milliárd forint

Államadósságkezelés: 1.111 milliárd forint

Egyéb tételek: 363 milliárd forint.

forrás: link és az előző bejegyzések

GDP felhasználása - államháztartás 1.

Komoly elméleti fejtegetéseket nem tennék (egyébként sem érzem magam erre szakavatottnak), de annyit tudni kell, hogy a GDP felhasználása a következőkből áll össze:

• háztartások fogyasztása
• kormányzat fogyasztása (bár én inkább állami fogyasztásnak hívnám)
• beruházások
• külkereskedelmi egyenleg

Ezeken később végig fogok menni. De fel akartam vetni, hogy az itt szereplő kormányzat fogyasztása, nem egyenlő a kormány költségvetésével! Ugyanis ebből a költségvetésből jelentős összegek kerülnek a háztartásokhoz is, pl támogatások formájában.

Egyébként a kormány költségvetése (központi költségvetés) sem egyenlő az államháztartással. Ugyanis az államháztartásban benne vannak az önkormányzatok költségvetése is, illetve a Társadalombiztosítás, és más önálló alapok is.

Jelenleg azon zajlik a polémia, hogy az államháztartás túl nagy arányt képez a megtermelt GDP-hez képest, tehát túl sok pénzt oszt újra. Ehhez nézzük meg a számokat:

forrás: KSH évkönyvei

Termelésben résztvevők arányának összehasonlítása Szlovákiával

forrás: Szlovákia statisztikái: link

Külföldiek szerepe a GDP megtermelésében

A külföldi tulajdonú vállalatokban dolgozik a magyar munkavállalók 13% körüli része (már jó ideje, de legalább 2000 óta - eddig volt adatom). Ugyanakkor ezek a vállalatok termelik meg a GDP 17-20%-át (2006-ban inkább 20% körül, még előtte inkább a 17-18% körül).

Külföldi tulajdonosok által befektetett alaptőke alapján (2006-ban) a következő országok jeleskednek:

1. Németország (a teljes befektetés 27%-a az övék)
2. Hollandia (14%)
3. Ausztria (11%)
4. Nagy-Britannia (6%)

Az EU minimum 77%-ot tesz ki (pontos arány azért nem állapítható meg, mert vannak nem elosztható befektetések).

Legnagyobb részt (2006-ban) a feldolgozó ipart tartják a kezükben (51%), és a pénzügyi közvetítést (47%), valamint a bányászatot (38%), a kereskedelmet (37%). Legkevésbé a mezőgazdaságot és villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátást (2-3% körül).

A magyarok külföldi tőkebefektetése jóval kisebb a külföldiek Magyarországon befektetett tőkéjéhez képest. Bár 2000 és 2006 között a külföldiek tőkebefektetése közel megháromszorozódott, addig a magyarok külföldi tőkebefektetése közel meghétszereződött. 2006-ban ez az arány így nézett ki:

• külföldiek által Magyarországon befektett tőke: 13.843,3 milliárd forint
• magyarok által külföldön befektett tőke: 2.327,2 milliárd forint

A magyarok főleg Szlovákiában, Hollandiában, Horvátországban fektetnek be.

forrás: KSH évkönyvei

GDP megtermelésében résztvevők historikus adatai

forrás: KSH évkönyvei, valamint link

GDP volumenindexének összehasonlítása Szlovákiával

forrás: előző posztok, és link

GDP megtermelésében résztvevők

A GDP-t 2009 januárjában 2.686.800 munkavállaló állította elő. Ebből 1.894.100 dolgozó a versenyszférában dolgozott és 707.300 a költségvetési szférában.

Gazdasági ág. ágazat alapján:

1. Szolgáltatás a GDP 57% termeli, miközben a munkavállalók 66%-át foglalkoztatja.
   
2. Ipar a GDP 21%-át termeli, és a munkavállalók 27%-át foglalkoztatja.
3. Mezőgazdaság a GDP 4%-át termeli, és a munkavállalók 3%-át foglalkoztatja.
4. Építőipar a GDP 4%-át termeli, és a munkavállalók 4%-át foglalkoztatja.

Mindeközben ekkor Magyarország teljes népessége: 10.028.000 volt, tehát a teljes népesség 26,8%-a volt alkalmazásban (kb minden negyedik ember!).

forrás: link, link valamint az előző posztok

GDP historikus adatok

Historikus GDP adatok folyó áron (millió forint):

1991  -- 2 498 300

1992  -- 2 942 700

1993  -- 3 548 300

1994  -- 4 364 800

1995  -- 5 614 000

1996  -- 6 893 900

1997  -- 8 540 700

1998  --10 087 400

1999  --11 393 500

2000 --13 150 800 

(új módszertan szerint: 13 531 800)

2001 --15 272 600

2002 --17 148 400

2003 --18 914 900

2004 --20 695 400

2005 --21 997 400

2006 --23 785 200

2007 --25 419 200

2008 --26 469 999

GDP volumenindexek

(ezt a KSH számolja, nem egyszerűen csak egy osztás az előző évvel)

(előző év=100)

1991  --  88,1

1992  --  96,9

1993  --  99,4

1994  --102,9

1995  --101,5

1996  --101,3

1997  --104,6

1998  --104,9

1999  --104,2

2000 --105,2 

2001 --104,1

2002 --104,1

2003 --104,2

2004 --104,8

2005 --104,0

2006 --104,1

2007 --101,1

2008 --100,5

forrás: link , valamint link

GDP 2008

Magyarország 2008-ban folyó áron a következő bruttó hazai terméket termelte (GDP):

26.469.999.000.000 forint (26 és félezer milliárd forint)

Ebből 57%-ot a szolgáltatások termelték meg (főleg pénzügyi szolgáltatások, majd a közigazgatás/oktatás/egészségügy/szociális ellátás, valamint kereskedelem és vendéglátás).

Az ipar 21%-ot termelt. A legkevesebbet 4-4%-ot a mezőgazdaság és az építőipar.

Historikus adatok és nemzetközi összehasonlítást később végzek.

forrás: link

Bevezetés

Ezt a blogot azért indítottam el, hogy az a sok statisztikai adat, amit összegyűjtöttem, az másoknak is előfeldolgozva elérhető legyen. Azon kívül, hogy szerintem az adatrengeteg, a számok szerethető dolgok, takán még segíthetnek abban, hogy néhány dologban önálló véleménye lehessen az embernek. Persze azt is hozzá kell tennem, hogy igazán mindenki csak abban bízzon igazán, amit önmaga gyűjtött. 

De elég is ennyi bevezetőnek, lássuk az adatokat!