2011. július 11., hétfő

Golden blog és tervek

A blogom fent van a golden blog versenyen, szavazzatok rá, ha tetszett (aug.8-tól lehet szavazni rá, akkor majd adok linket is hozzá).

Más, várhatóan (ha lesz érdeklődés), készítek egy kis kiadványt arról, hogy az adóforintjainkból mennyi hova megy. Már azt sem egyszerű persze megmondani, hogy mit adózunk, mert hát végül az áfát is mi fizetjük meg, de majd megküzdök a problémával :))

2010. augusztus 22., vasárnap

HM Térképészeti Kht.

Nagy barátja vagyok a térképeknek. Második világháborús térképeknek még nagyobb barátja vagyok. Nem csak nézni, hanem rajzolni is szeretem a térképet (lásd másik blogom).
Ezekhez persze szükség lenne akkori térképekre, légifotókra, persze az aktuális térképek, légifotók is sokat tudnának segíteni.
A nagy Amerikában, a vállalkozások hazájában, ahol mindent a pénzzel mérnek, az állami adatok, mivel közpénzek által készültek, ingyenesen hozzáférhetőek, és szabadon felhasználhatóak az adatok, térképek, fényképek. Az öreg Európában viszont mindenért fizetni kell (most már persze vannak változások a legbigottabbaknál is, lásd: ordnance survey ). Nincs ez másképp Magyarországon is. Ax MH Térképészeti Kht. tartja kezét a régi és mai katonai térképeken.
Eddig abban a hitben éltem, hogy mindez azért van ennyire védve, mert jó bevételt hoz (a titkosság már régen nem téma, hiszen pénzért bárki hozzáférhet ezekhez a térképekhez). De véletlenül megnéztem a bevételi adataikat.

A Kht. az alapító minisztérium (HM) támogatásán kívül a következő saját vállalkozási pénzeket tudta hozni:
(év, bevétel a támogatással együtt ezerFt, vállalkozási bevétel ezerFt, vállalkozás tev. költsége ezerFt, vállalkozási tevékenység haszna ezerFt)

2009, 1.800.571, 138.669, 122.913, 15.756
2008, 2.077.299, 150.091, 132.258, 17.833
2007, 1.592.755, 245.672, 197.052, 48.620
2006, 1.225.888, 246.150, 207.716, 38.434
2005, 710.244, 247.968, 213.542, 34.426
2004, 1.195.749, 209.076, 134.810, 74.266

Tehát erősen csökkenő tendenciával tavaly kevesebb, mint 16 millió forintot hozott az államnak, hogy nem engedi, hogy a térképészeti alapadatok ingyenesen elérhetőek legyen.
Nem is tudok belegondolni mennyi mindenre lenne használható az ingyenes adatok a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, történészeknek, stb.
Örömmel írtam alá a petíciót: ((( jelenleg a free our data oldal le van kapcsolva, nem tudom linkelni ))).

forrás: topomap

2010. május 18., kedd

Színház látogatottság 2008

Top 10 leglátogatottabb színházak (illetve ahogy látom néha színpadonként éves adatok):


  • Budapesti Operettszínház - Nagyszínpad: 350.896
  • Madách Színház Kht. - Madách Színház: 280.486
  • Magyar Állami Operaház: 253.430
  • Vígszínház - Nagyszínpad: 221.878
  • Thália Színház Kht. - Nagyszínpad: 122.324
  • Győri Nemzeti Színház (Győr) - Nagyterem: 116.060
  • Vígszínház - Pesti Színház: 110.049
  • József Attila Színház Kht. -Nagyszínház: 107.430
  • Móricz Zsigmond Színház (Nyíregyháza) - Nagyszínpad: 102.413
  • Szigligeti Színház (Szolnok) - Nagyszínpad: 91.074
Legtöbb ember a Magyar Állami Operaszínháznak dolgozik 859 fővel (részmunkaidősök átszámítva), a többség 100 alatt van, néhány 200-300 fős színház van csak.

forrás: OKM

2009. december 23., szerda

Közutak hossza

A KSH adatai szeint a magyarországi küzúthálózat hossza 2007-ben 31.183 km volt.
Ebből

  • autópálya: 858 km
  • autóút: 174 km
  • elsőrendű főút: 2.155
  • másodrendű főút: 4.417 km
  • gyorsforgalmi utak csomóponti ágai: 449 km
  • összekötő út: 18.078
  • bekötőút: 4.567 km
  • állomáshoz vezető út: 485 km
A navigációs szoftverek térképadatai általában 105-109.000 km utat tartanak nyilván. A fentiek alapján az gondolom, hogy náluk duplikációt a többsávos utak jelenthetnek, de ezt nem tudom igazolni.

Budapest úthálózatának hossza több, mint 4.200 km (1995-ös adatom van, valószínűleg jelentősen nem nőtt).

Az autópályák hosszának változása az évek folyamán: (kilométerben)
1970: 8
1980: 130
1990: 267
1991: 269
1992: 269
1993: 269
1994: 293
1995: 335
1996: 365
1997: 381
1998: 448
1999: 448
2000: 448
2001: 448
2002: 533
2003: 542
2004: 569
2005: 636
2006: 785
2007: 858

forrás: KSH évkönyvei, Budapest Stat.Évkönyv, linklink 

2009. december 16., szerda

Aktuális H1N1 adatok

23-ra emelkedett a biztosan H1N1 által okozott betegségben meghaltak száma az országban.
1226 azok száma, akik biztosan H1N1-gyel fertőzöttek.

forrás: link 49.hét

2009. november 18., szerda

H1N1 és a "sima" influenza vírus

Terjed, hogy a H1N1 vírusban kevesebben halnak meg, mint a sima influenzában.

Jelenleg H1N1-ben öten (5) haltak meg, és a vírus még messze nem terjedt el Magyarországon (347 biztos H1N1 megbetegedett).

A "sima" szezonális influenza miatt a KSH Egészségügyi Évkönyv, illetve a Statisztikai Évkönyvek szerint a következő halálozások történtek:
2001: 15
2002: 8
2003: 35
2004: 11
2005: 24
2006: 2
2007: 10

(általában a pneumoniát is ide sorolják az USA adatoknál, ez a magyaroknál:
2001: 744
2002: 908
2003: 908 (véletlen egybeesés)
2004: 876
2005: 867
)

Ez alapján a még nem elterjedt H1N1 esetében is közel annyian haltak meg, mint sima influenzában egy év alatt.

Azt sem hallgathatom el, hogy az amerikai számok mást mutatnak. Ott évente 36.000-en halnak meg sima influenzában (ide számolják a pneumoniát is), összehasonlítva H1N1-ben (lásd előző posztok) 672 és 6.100 között lehetnek az áldozatok.
A kórházi ápolásra szorulók sima vírus esetén 200.000, míg a H1N1 miatt már most százezer környékén van az új becslésük.

Összefoglalva bár nem annyira halálos, mint az ebola, de azért eléggé gyilkos kór, de mindenképpen gyilkosabb, mint a sima influenza. Viszont a kórházi ápolásra szorulók aránya magasabb, mint a sima influenza, és mint ahogy már jeleztem, gazdaságilag is drágább, mint a sima influenza, de belátni sem lehet, hogy ha a H1N1 elterjedne Magyarországon, akkor képes lenne-e egészségügyi rendszerünk kezelni a sok beteget, és az emiatt ellátatlan betegeknél mekkora lenne a halálozási arány...

forrás: NIAID, OEK, CDC, KSH évkönyvek

2009. november 12., csütörtök

H1N1 az USA-ban

Az egyik előző posztomban idéztem a CDC számait az amerikai helyzetről. Relatíve kis számok voltak megemlítve. Ehhez képest tegnap a CDC teljesen más számokat közölt. Mint mondták, eddig a biztosan H1N1 vírus adatokat közölték, de most adtak egy becslést a jelenlegi helyzetről.
Az új számok:

So for April through October 17th, we estimate the 22 million people have become ill from pandemic influenza.  We estimate 98,000 people have been hospitalized so far through October 17th.  And the upper and lower estimates on hospitalizations are from 63,000 to 153,000.  We estimate that 3,900 people have died so far in the first six months of the pandemic from this virus.  And the estimates there are from 2,500 up through 6,100 people having died so far.  We’ve been talking a lot about this pandemic being a younger person’s disease, that it's disproportionately affecting children and young adults and relatively sparing the elderly, very different from seasonal flu.  So I also want to give you some estimates for cases, hospitalizations and deaths for different age groups.  So in children under 18, we estimate 8 million children have been ill with influenza, 36,000 hospitalized, and 540 children have died from this pandemic influenza.  In the first six months of the pandemic for adults 18 to 64 years of age, we estimate 12 million cases, 53,000 hospitalizations, and 2900 deaths.  For people 65 and over, we estimate about 2 million cases, 9,000 hospitalizations and about 440 deaths.


Tehát 22 millió ember fertőződött meg április és október 17. között, 98.000 ember került kórházba (63-153.000 között van a becslés alsó és felső határa), és 3.900 ember halt meg (2.500 és 6.100 a két határ). Most a meghalt gyerekek száma: 540.
Ez azért elég jelentős eltérés, kapott is ezért a sajtótól.


Érdemes elolvasni a sajtótájékoztatót (lásd a forrásnál a linket)!


forrás: CDC

2009. november 11., szerda

H1N1 oltás mellékhatás

Az előző poszt megmutatta milyen "hatásos" az új vírus.
Ezzel ellentétben áll(na) az oltás mellékhatásai.
Erre a következő adatot lehetett találni:

Eddig félmillió embernek adtak be oltást, és abból 38 jelentett valamilyen mellékhatást (valószínűleg többnek volt, de mivel nem súlyosak, ezért nem jelentették):
A 38 bejelentés közül 13 láz miatt érkezett, 8 felkar- és izomfájdalom miatt, 7 esetben számoltak be az orvosok elesettségről, zavarodottságról, 6 esetben nyelés- és beszédzavarról, illetve torokfájásról. Allergiás reakciót 6 esetben regisztráltak, s ugyanennyi jelentés érkezett hányingerről és hányásról is. Oltás után jelentkező bőrpírt 3 esetben, hasmenést 2 esetben jelentettek.

Az OGYI ez alapján ezt írja, mint mellékhatás a termékkel kapcsolatban:


LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK


A 18-60 éves felnőttek körében és a 60 éven felüli idősek körében az alábbi reakciókat észlelték:
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Gyakori: fájdalom, bőrpír, duzzanat és beszűrődés az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet.
Nem gyakori: fejfájás, ízületi fájdalom, verítékezés, izomfájdalom, láz.
Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak..
Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak.

3 – 18 év közötti gyermekek körében az alábbi reakciókat észlelték:
A 3 – 18 év, illetve a 12 – 36 hónap közötti gyermekek körében jelenleg korlátozott klinikai vizsgálati adatok állnak rendelkezésre a Fluval P szuszpenziós injekció egyszeri adagban történő alkalmazásáról, így a jelentett reakciók gyakoriság szerinti csoportosítása nem lehetséges.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:


3 – 12 éves korcsoport: fájdalom az oltás helyén, beszűrődés az oltás helyén, korábbi BCG oltási hely megvörösödése.

12 – 18 éves korcsoport: fájdalom az oltás helyén, fáradtságérzet, zsibbadtság az oltott karon, verítékezés, fennálló ekcéma súlyosbodása.

Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúlt.

12 – 36 hónap közötti kisgyermekek: nyűgösség az oltást követő 2. – 7. napon, amely 1 napon belül elmúlt.

Súlyos mellékhatást a 12 – 36 hónap, illetve a 3 – 18 év közötti korosztályban sem tapasztaltak.

Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, ezért az oltást követően a vakcinától nem alakulhat ki influenzafertőzés. Az oltást követő légúti betegség véletlen egybeesés következménye, és más légúti kórokozó válthatja ki.
A más szezonális influenza vakcinákkal történt oltást követő napokban vagy hetekben a fentieken kívül az itt felsorolt további mellékhatások is előfordultak:


♦ nem gyakori (100 oltásból kevesebb mint 1 esetben, de gyakrabban mint 1000 oltásból 1 esetben):
• általános bőrreakciók, mint viszketés, hólyagos bőrelváltozás, csalánkiütés


♦ ritka (1 000 oltásból kevesebb mint 1 esetben, de gyakrabban mint 10 000 oltásból 1 esetben):
• súlyos szúró vagy lüktető fájdalom egy vagy több idegen
• bizsergés
• görcsök
• átmeneti vérlemezkeszám csökkenés
• allergiás reakciók, amelyek a vérnyomás veszélyes leesésével, sokkos állapot kialakulásával járhatnak

♦ nagyon ritka (10 000-ből kevesebb mint 1 esetben):
• a véredények szűkülete vagy elzáródása veseproblémákkal
• gyulladás az agyban vagy a gerincvelőben
• átmeneti ideggyulladás, amely fájdalmat, gyengeséget és bénulást okoz a végtagokban és gyakran ráterjed a mellkasra és arcra is (ideggyulladás, Guillain-Barré szindróma)



forrás: OGYI, index

H1N1














Lassan, de biztosan kezd bejönni Magyarországra a H1N1 vírus!
Eddig én is szkeptikus voltam, de a fenti statisztika engem is meggyőzött. Nem is a terjedés gyorsasága, mert az egyenlőre nem jelentős (bár ma reggel jelentették be, hogy egy iskolában lehet, hogy 60-an betegedtek meg egyszerre). Tehát nem a gyorsaság, hanem az, hogy a 44. hétre a regisztrált betegek száma 319 lett (kumulált), de ebből 68-at kellett kórházban kezelni, és már 5 (öt!!!) haláleset volt a H1N1 által okozva.
Elképzelni sem lehet, ha a megbetegedettek száma eléri az USA számokat (32.814), ugyanis az azt jelentené, hogy legalább 6.000 embert kellene kórházban kezelni emiatt, és vagy 500 ember halna meg (USA-ban 672 halt eddig meg)!
(Már csak a kórházi esetek száma is problémát jelentene, mert 2007-ben az aktív betegellátó osztályok által birtokolt ágyszám 44.791 volt.)
Azt is meg kell említeni, hogy az USA-ban a meghaltak közül 85 gyerek volt!

forrás: ÁNTSZ, USA CDC, KSH Eü évkönyv 2007

2009. augusztus 29., szombat

bankok

PSZÁF szerint a 2007-es bank top10 ranglista a kamat és kamatjellegű bevételek tekintetében:

a bankok összesített ilyen bevétele: 1.917 milliárd forint
1. OTP Bank Nyrt.: 401 milliárd forint
2. Raiffeisen Bank Zrt.: 212 milliárd forint
3. K&H Zrt.: 187 milliárd forint
4. OTP Jelzálogbank Zrt.: 146 milliárd forint
5. Erste Bank Hungary Nyrt.: 130 milliárd forint
6. MKB Bank Zrt.: 126 milliárd forint
7. CIB Bank Zrt.: 117 milliárd forint
8. UniCredit Bank Hungary Zrt.: 84 milliárd forint
9. FHB Jelzálogbank Nyrt.: 60 milliárd forint
10. Budapest Hitel- ls Fejlesztési Bank Nyrt.: 60 milliárd forint

forrás: link


Posta

A Magyar Posta bevétele 2008-ban közel 194 milliárd forint volt.
Ebből a belföldi levél forgalom 85 milliárd forint volt, a hírlap 7 milliárdot, a pénzügyi szolgáltatások (köztük a készpénz-átutalási megbízások) 55 milliárd forintot tettek ki.

A költségeknél a személyi ráfordítások közel 107 milliárd forintot tettek ki, mindez 35.973 statisztikai létszámra vetítve.
A Magyar Posta vezérigazgatójának, Borosné Szűts Ildikónak 2.840.000 forint az alapbére, Szabó Pál volt vezérigazgató, jelenlegi miniszter 2.549.000 forintot kapott ezen a poszton az éves alapbér 80 százalékát kitevő prémiummal és öthavi jutalommal (2007).

forrás: link, és lásd előző poszt.


Szerencsejáték

A Szerencsejáték Zrt. 2007-es bevétele közel 145 milliárd forint volt. Ebből majdnem 80 milliárd forintot fizetett ki nyerteseknek (bruttó nyeremény!), 59 milliárdot fizetett be a költségvetésnek különböző jogcímeken. Ezt 1300 saját alkalmazottal, és persze rengeteg viszonteladóval érte el.



A vezérigazgatónak (Székely Gábor) kifizetett összeg 56 millió forint volt ebben az évben.

forrás: Szrt, link, link


2009. július 28., kedd

legnagyobb lakóház

Nem klasszikus statisztikai adat, de érdekes:

a legnagyobb lakóház Magyarországon az Óbudán levő szőlő utcai panel lakóház, ahol 886 lakás van a házban. Tíz emeletes, 315 méter hosszú.

Szép! :)

forrás: link


Mobil és vezetékes telefon előfizetők

A következő táblázat magáért beszél (szolgáltatónként, historikus adatok) :















Mobil tekintetében az EU-ban a helyzetünk kb. az alsó harmad környékén vagyunk, de a fejlődésünk impresszív volt:

















forrás: NHH, Eurostat



2009. július 17., péntek

Rex Kutyaotthon alapítvány

A weblapján feltett közhasznúsági jelentés alapján:
(gondolom ezer forintra kerekítve)

Bevételei összesen: 170.136.000 forint
  • Szja 1%: 116.456.000 forint
  • adomány: 11.751.000 forint
  • egyéb bevétel: 40.929.000 forint
  • pályázaton elnyert: 1.000.000 forint
Kiadás összesen: 116.794.000 forint
ebből közvetlen cél szerinti kiadás 69.964.000 forint. A maradékból bérköltség és járulékai, egyéb személyi kifizetések: 13.715.000 forint.




Gyermekrák alapítvány

Az alapítvány által felrakott 2008-as közhasznúsági jelentése szerint:
(azt hiszem ezerre kerekíve)

Az alapítvány bevételei:
  • Szja 1%: 398.806.000 forint
  • egyéb támogatás: 208.852.000 forint (ebből 86.612.000 forint ingyenes hirdetési lehetőség)
Az alapítvány kiadásai:
  • Támogatások: 323.742.000 forint
  • Működési költségek: 207.200.000 forint (ebből hirdetés (a fenti ingyenes hirdetéssel együtt): 129.528.000 forint, bérköltségek és járulékai, tiszteletdíjak, egyéb személyi jellegű kifizetések: 33.623.000 forint 5 fő alkalmazott statisztikai létszámra tekintve)

Bankjegyek, érmék

2009 március 31-én forgalomban levő bankjegyek és érmék darabszáma:

(millió darab)
  • 5 forintos érme: 344,5
  • 10 forintos érme: 243,3
  • 20 forintos érme: 203,6
  • 50 forintos érme: 112
  • 100 forintos érme: 150,7
  • 200 forintos bankjegy: 48
  • 500 forintos bankjegy: 29,9
  • 1000 forintos bankjegy: 44,8
  • 2000 forintos bankjegy: 17,8
  • 5000 forintos bankjegy: 21,2
  • 10000 forintos bankjegy: 89,1
  • 20000 forintos bankjegy: 60,5
Ez összértékben: 2.343 milliárd forint.
forrás: MNB


2009. július 15., szerda

SZJA egy százalék

2007-ben 4.585.001 szja bevalló volt az országban. Ebből 1.668.549 tett egy százalékos nyilatkozatot a civil szervezetekkel kapcsolatban, és 1.147.229 az egyházakkal (illetve a kiemelt költségvetési irányzatokkal) kapcsolatban. Az előző számból 813.914 tett kifejezetten egyházakkal kapcsolatban rendelkezést (a maradék 333.315 a kiemelt költségveti irányzatokra tett nyilatkozatot).
Összesen 155 egyházra lehetett rendelkezést tenni.
A toplista az egyházakra rendelkezők számának sorrendjében (tízezer feletti rendelkezővel):
  • Magyar Katolikus Egyház 498.267
  • Magyarországi Református Egyház 162.978
  • Magyarországi Evangélikus Egyház 46.354
  • Hit Gyülekezete 16.206
  • Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 11.039
  • Magyarországi Baptista Egyház 10.246
Az egyházak összességében 4,7 milliárd forintot kaptak így.
A civil szervezetek esetében 9,4 milliárd forintot kaptak. Jellemzően egy millió forint alatt kaptak, de néhány szervezet ettől sokkal többet kapott. A majdnem 29 ezer (!) civil szervezet közül a toplista a következő:
  • Gyermekrák alapítvány: 496 millió forint
  • Rex Kutyaotthon alapítvány: 153 millió forint
  • Együtt a leukémiás gyermekekért alapítvány: 124 millió forint
  • Gyermekétkeztetési alapítvány: 95 millió forint
  • Együtt a daganatos gyermekekért: 88 millió forint
  • Dévai Szent Ferenc alapítvány: 80 millió forint
  • Heim Pál gyermekkórház fejlesztéséért: 78 millió forint
  • Magyar Rákellenes Liga: 63 millió forint
  • Bethesda alapítvány: 61 millió forint
forrás: Apeh, Apeh, Apeh, Apeh



Háztartási hulladék

Magyarországon a háztartások 2007-ben 456 kg szemetet generáltak egy főre visszaosztva. Ez az Európai Unióban a középmezőnyben van. A legtöbbet Dánia generálja (801 kg), a legkevesebbet Csehország (294 kg).

Az újrafelhasználásra 13% megy a szemétnek, komposztálásra szinte semmi (1%), elégetésre 9%, a maradék 77%-ot egyszerűen tároljuk.
Ez kb. az EU-ban a középmezőnyben van, de nagyon messze vagyunk egyes országoktól, pl. Németország 46% újrafelhasználják, 18% komposztálják, a maradékot elégetik, csak 1%-ot tárolják.
A fejlettebb országot általában a némethez hasonló számokat produkálnak, kivéve az Egyesült Királyság, de arányaiban még így is megelőznek minket.

forrás: Eurostat, Eurostat, KSH



2009. július 8., szerda

Sztrájk - múlt és jelen

Sztrájkok tekintetében (1000 munkavállalóra számítva) általában messze az EU átlag alatt "teljesítünk". A 2007-es adatokkal is, ami kiugróbb volt, csak az EU átlag környékén voltunk.

A 2007-es kiugró évben több, mint 64 ezren sztrájkoltak 186 ezer óra munkaidő kiesést okozva. A legkevesebben 2005-ben sztrájkoltak, ekkor alig másfél ezren vettek részt sztrájkban. A legtöbb munkaidőkiesés 2000-ben volt, ekkor közel 1,2 millió óra munkaidőkiesés keletkezett.
A sztrájkok száma évente 4-16 között mozgott.
A fentiek a 2000-2008 közötti időszakra vonatkozik.

1929-1940 között 20-122 között volt a sztrájkok száma évente, és 33.000-370.000 munkanap (8 órával számolva 264ezer-3millió munkaóra) kiesést okozva. Általában 5-10.000 fő vett részt sztrájkokban évente.

forrás: Eurostat, KSH, KSH régi évkönyvei