2009. június 29., hétfő

Hajléktalanok száma

Nem is olyan egyszerű megmondani ki a hajléktalan. Hiszen beszélhetnénk azokról is, akiknek nincs saját tulajdonú lakásuk, vagy van saját lakásuk, de az inkább egy kalyiba, minden komfort nélkül. De beszélhetnénk azokról is, akik ágybérletük van csak.
Ez túl tág lenne, ahhoz képest, ahogy a közvéleményelképzeli a hajléktalanokat.
Ezért a lakásokról csinálok majd egy külön statisztikát, így inkább most koncentráljunk azokra az emberekre, akik látható, vagy nem látható helyeken (nagyjából) a szabadban töltik, illetve hajléktalanszálláson, menhelyeken töltik az éjszakájukat.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ végez felméréseket a fedélnélküliekről, főleg erre alapozva mondhatjuk, hogy Budapesten:
  • 700-1400 közé tehető azok száma, akik látható helyen alszanak fedél nélkül
  • kb ugyaennyi alszik fedél nélkül nem látható helyen
  • kb. 2000 ember alszik menhelyeken
  • kb. 3000 ember alszik átmeneti (családos) szállókban
Tehát Budapesten összesen 7-8ezer hajléktalan ember él Budapesten. Számuk hosszabb ideje nem változott valószínűleg.

forrás: BMSZK, BMSZK, Beszélő, HVG


2009. június 26., péntek

A blog statisztikája 1.

Eddig több, mint 519 ember 711 látogatás során 1.445 oldal letöltést követett el.
Mindezt 2009. április 13-ai nyitástól 2009. június 25-ig sikerült elérni (kb. 75 nap alatt).

Dohányipar

Mint láttuk a dohányzás elég jelentős ügy Magyarországon, ezért nézzünk meg tényeket pro és kontra:

5.200 hektáron zajlik termelés, ahol 8.396 tonna dohányt állítottak elő. A termelés 10-12.000 család számára jelentett megélhetést, míg körülbelül ugyanennyijuthat a gyártásra és kereskedelemre. Tehát Magyarországon körülbelül 25.000 ember élt a dohányiparból.
16,05 milliárd szál cigaretta készült, ami 2004 előtt óta stagnál, előtte 20 milliárd szál környékén fogyasztottunk évente.

Magyarországon a legnagyobb cégek a Philip Morris (152 milliárd forint bevétel), és a BAT (142 milliárdos bevétel), együtt kb. 80-90% lefedik a piacnak. Az általuk jelentett nyereség 1,6 illetve 1,1 milliárd forint.

A dohányipar által befizetett jövedéki adó 271 milliárd forint, ÁFA 77 milliárd forint volt. Ez együtt 348 milliárd forint, amit az államháztartás bevételeihez (kormányzat, TB, önkormányzatok bevételei 14.000 milliárd forint) viszonyítva nem feltűnő összeg, de például a teljes középfokú oktatás könnyedén finanszírozható belőle.

Ezzel szemben áll, hogy egyes számítások szerint évente 30.000 ember hal meg (előbb) a dohányzás miatt. A dohányzás miatt megbetegedettek számát megbecsülni sem tudom.

A dohányzás társadalmi költségei beláthatatlanok (kiesett munkaidő, extra takarítás, stb.), de a forgalomgenerálása sem (pl. hamutálak gyártása).



2009. június 25., csütörtök

Gazdagok a világban

A világon 10,1 millió embernek van 1 millió dollártól több vagyona.
Ezen emberek összvagyona 40.700 milliárd USD. Összehasonlításul Magyarország GDP-je USD-ben (mai áron: 198,38Ft/USD) 133 milliárd USD, de még az Egyesült Államok GDP-je is "csak" 14.264 milliárd USD.

A legtöbb milliomos Észak-Amerikában van (3,3 millió ember) összvagyonuk 11.700 milliárd USD volt.
Azután Európa jön 3,1 millió emberrel és 10.600 milliárd USD-vel, majd Ázsia-Csendes-óceán térség 2,8 millió ember 9.500 milliárd USD. Majd Latin-Amerika 400.000 ember 6.200 milliárd USD, Közel-Kelet 400.000 ember 1.700 milliárd USD, végül Afrika 100.000 ember 1.000 milliárd USD.
Ami feltűnő, hogy Latin-Amerikában relatív kevés ember relatív nagy vagyon felett rendelkezik.

A világ top5 legvagyonosabb embere 2008:
  • Bill Gates: 40 milliárd USD
  • Warren Buffett: 37 milliárd USD
  • Carlos Slim Helu és családja: 35 milliárd USD
  • Larry Ellison: 22,5 milliárd USD
  • Ingvar Kamprad és családja: 22 milliárd USD
forrás: link, link



2009. június 24., szerda

Külkereskedelem

A világ külkereskedelmi fókuszpontja az EU. Az export 2007-ben 17,4%-a az EU-ból jött, míg az EU importja a világ importjának 19,1%-a.
Ezután Kína jön, ha az exportot tekintjük, akinél a fenti százalékok 12,2%, illetve 8,3%. De persze az Egyesült Államok is kihagyhatatlan: 11,6%, illetve 19,2%.
Ehhez azért hozzá kell tenni azt, hogy a kínai export növekedése jóval gyorsabb, mint az EU-é, illetve az USA-é.
A fenti országokhoz közel van még Japán is.

A külkereskedelmi egyenlegek tekintetében Kínának van a legnagyobb kereskedelmi pozitívuma, majd Oroszország következik, és Szaúd-Arábia következik. Kereskedelmi negatívumok közül a legnagyobb az USA-é, majd az EU következik.

Az EU exportja főleg az USA-ba megy (21%), míg az import főleg Kínából jön (16,2% és növekszik).

Magyarországnak az egyenlege az évek folyamán a negatívból egyre inkább a nulla közelébe került. Míg az EU-n kívüli országokkal az egyenlegünk mindig negatívban volt, addig az EU-n belül mindig pozitívban.

Magyarország fő export célpontja főleg Németország (kb. egyharmada megy oda), ezután jön Olaszország, de már csak a Németországba menő export ötöde megy ide.
Import tekintetében Németországot Kína követi, erőteljes hajrával leelőzve Oroszországot (ahonnan a legtöbb energiahordozót hozzuk be), majd Ausztria követi őket, de az arányok közel hasonlóak, mint az előbb.

Magyarország nyitottsága (az export-import aránya a GDP-hez mérve) az EU-ban az export szerint a 4. (69,2% az export aránya a GDP-hez), míg az import tekintetében is a 4. (69,3%).
Nagyobb arányt export tekintetében Belgium, Szlovákia, Hollandia, import tekintetében Belgium, Szlovákia, Bulgária ért el.
Legkisebb arányt Ciprus (bár ez importra ez nem igaz), Görögország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország mutat.

forrás: Eurostat, KSH, és Eurostat adatbázisok



2009. június 23., kedd

Elítéltek az EU-ban

Jelenleg az EU-ban 607.000 ember volt a börtönben átlagban 2007-ben.

Magyarország közel az EU átlagánál van (149 fő per 100.000 lakos, míg az EU átlag 123). Vannak kiemelkedő országok, ezek a következők:
  • Észtország: 302
  • Lettország: 293
  • Litvánia: 232
  • Lengyelo.: 228
  • Cseho.: 185
A legkevesebb a következő országok voltak:
  • Szlovénia: 60
  • Finno.: 68
  • Dánia: 71
  • Írország: 75
  • Svédo.: 77
Érdekességként megemlíthető USA, ahol a fenti arányszám: 758.

forrás: Eurostat,


2009. június 22., hétfő

Közúti járművek állománya

A közúti járművek közül a személygépkocsik állománya folyamatosan nő, lásd a táblázatot:














Az 1997-98 közötti törés azért látható, mert a BM átvizsgálta adatbázisát, és a forgalomból kivont járművek ki lettek törölve belőle.

A motorkerékpárok tekintetében a '70-es '80-as évek kiemelkedő száma után egy erőteljes esés következett, de innen újra növekedett a szám. A tehergépkocsik viszont növekszik. A tehergépkocsik esetében a 1991-1998 közötti időszakban a különleges járművek is benne vannak a közölt számban, ami kb. 15-18ezer darab extra értéket jelent.
Itt is a 1997-98 között a forgalomból kivont járművekkel korrigálva lettek a számok.













Ezen túl 2007-ben még van 43.394 közúti vontató, 114.139 lassú jármű, 390.997 pótkocsi, lakókocsi.

forrás: KSH évkönyvei


Országok GDP-je

Top 10 ország GDP a PPP nemzetközi dollárra számolva 2008 (abszolút érték):
  • USA: 14.264 milliárd nemz.dollár
  • Kína: 7.916 milliárd nemz.dollár
  • Japán: 4.354 milliárd nemz.dollár
  • India: 3.288 milliárd nemz.dollár
  • Németo.: 2.910 milliárd nemz.dollár
  • Oroszo.: 2.260 milliárd nemz.dollár
  • Egyesült Kir.: 2.230 milliárd nemz.dollár
  • Franciao.: 2.130 milliárd nemz.dollár
  • Brazília: 1.981 milliárd nemz.dollár
  • Olaszo.: 1.814 milliárd nemz.dollár
  • ...
  • Magyaro. 196 milliárd nemz.dollár
A teljes világ 68.996 milliárd nemz.dollár. Még megjegyzendő, hogy az EU GDP-je (PPP) 15.247 milliárd nemz.dollár, tehát az első helyen állna, ha egy országként számolnánk vele.

Az egy főre eső GDP (PPP) top 10 országa:
  • Katar: 85.868 milliárd nemz.dollár
  • Luxemburg: 82.306 milliárd nemz.dollár
  • Norvégia: 53.451 milliárd nemz.dollár
  • Szingapúr: 51.142 milliárd nemz.dollár
  • Brunei: 50.117 milliárd nemz.dollár
  • USA: 46.859 milliárd nemz.dollár
  • Hong Kong: 43.811 milliárd nemz.dollár
  • Svájc: 42.783 milliárd nemz.dollár
  • Írország: 42.539 milliárd nemz.dollár
  • Hollandia: 40.431 milliárd nemz.dollár
  • ...
  • Magyaro.: 19.499 milliárd nemz.dollár
forrás: IMF


2009. június 19., péntek

Fiatalok helyzete 2.

A vallásosság valamelyest csökkent az évek folyamán, jelenleg 7% él valamely egyház tanításai szerint.
A fiatalok problémái egyre inkább a létbizonytalansághoz, pénztelenséghez és a jövőkép hiányához kötődik, kisebb problémának tartják már az alkohol és drog elterjedését.
A jövő kilátásait tekintve egyre kevésbé rendelkeznek tervekkel, stratégiával. Egyre kevésbé jelenik meg a spórolás, a jövőbe való invesztíció, inkább az azonnali fogyasztás, és a jelen foglalkoztatja őket.
Az információfigyasztásban egyre jellemzőbb a multitaszking, figyelemmegosztás.
A kommunikáció egyre inkább interneten keresztüli, kevésbé személyes.
A fiatalok egyre nyitottabbak a politikai diktatúra irányába (7%), de harmadát nem zavarná, ha diktatúra lenne.

A 15-17 évesek (8.-10. évfolyam tanulói) esetében még egy részletes felmérés készült, ahol a következő megállapítások születtek.

A dohányzást már 64,8% kipróbálta, naponta dohányzik 22,1% (az általános iskola 8.-ai között 7,5% ért el). Meglepő módon azt mondhatjuk, hogy ez valamelyest javulást mutat az elmúlt évekhez képest.

Havi hatszor alkoholizál közel egy ötöde, ez a nyolcadikosok esetében több, mint egy tized. Ez növekedést mutat az elmúlt évekhez képest, de az utolsó években lelassult a növekedés. Az alkoholizálásban egyre jellemzőbb a lerészegedés és a nagyivás. Aki iszik ebben a korban, inkább a bort választja, bár a fiúknál a sör nagyobb értéket mutat.

A drogok esetében ez a korosztály már 22,7% kipróbált illegális szert. 28% pedig az, aki valamilyen szert már kipróbált (legálist is = alkohol+gyógyszer is beletartozik).
Összességében (tiltott, nem tiltott) szert kipróbálók aránya 34,4%.
Tiltott szert 40-szer vagy többször használt a fenti 22,7% 11,5%-a (tehát a teljes 8.-10. évfolyam 2,6%-a).
A fenti értékek nagyjából állandóak, vagy enhény csökkentek a közelmúlt tekintetében.

forrás: mobilitas, espad


Fiatalok helyzete 1.

2008-ban készült egy nagyon jó felmérés, ebből idézek néhány dolgot, kiegészítve más adatokkal.

A magyar fiatalok (15-29 éves között) 71% egyedül él, több mint negyede házas, vagy élettárssal él (maradék elvált).
84% nincs gyereke, és ez az arány növekszik (kitolódik a gyerekvállalás életkora), és ezekből 13% nem is tervez gyereket később sem.
A fiatal diplomások száma a községekben fele-harmada a városokban, vagy a fővárosban levőkének (arányaiban).
A fiatalok 44,5% tanulást írta fő tevékenységének, 38,9% a munkát.
Nyelvtudás:
  • angol 36% alaptudás, 44% jobb, mint alap
  • német 32%, 27%
  • francia 5%, 4%
68% a szüleinél lakik (2004-ben csak 65%). Általában 30% önálló életvitelű (mégha a szüleinél is lakik), ez csökkenő tendenciájú, mert 2004-ben ez 36% volt.
A szüleinél lakók közül (68%) több, mint fele (54%) nem is akar elköltözni.
Üdülni volt 59% (2000-ben csak 39%).

Sportol 38%, de ebből a férfiak nagyobb arányt képviselnek, mert 44% sportol, a nőknek csak 31%-a. Itt a fiatalabbak (15-19 évesek) 47% sportol, míg a 25-29-nél már csak 31%. Jellemzően a diplomások sportolnak 47%, míg a szakmunkásoknak csak 27%-a. Általában, aki dolgozik, az kevésbé sportol 34%. Községekben csak 35%, városokban 38%, megyei jogú városokban 47%.

Dohányzás 30% naponta, és csak 56% a soha és a leszokottak aránya. A legfiatalabbak (15-19) 20% dohányzik. A diplomások kevésbé 20%, míg a szakmunkások jellemzően (46%).

Alkohol 10% naponta-hetente, 50% soha, vagy ritkán alkoholizál. A feérfiak inkább isznak (17% napi-heti alkoholizáló).

Drogot kipróbálta, 12% marihuána, 5% altató, 3% partidrog.

87% hetero, 5% önmegtartóztató, 1,7 bi, vagy homoszexuális, 7% nem válaszolt.

A fiatalok között szűz 17%, 14 év alatt volt közösülése 7%-nak, 15-18 életéve között 56% volt.
Átlagéletkor az első közösülésnél 16,7 volt.
A legfiatalabbak (15-19) közül 43% szűz, ez csökkenés a 2004-es 46%-hoz képest.

Az átlagos szexpartnerek száma 4 volt, 6% számolt be 10 feletti szexpartnerről. A legfiatalabbak (15-19) az átlag 1,9 volt.

A számítógép és internet használat 84%, de a legfiatalabbaknál (15-19) ez 93%. Ebből naponta 60% használja az internetet.
Emiatt persze a tévénézés lecsökkent 2004-hez képest, az átlagos hétköznapi több, mint két óráról, több mint másfél órára, a hétvégi több, mint három óráról, kevesebb, mint három órára.

A számítógépes játékokba menekülők aránya 7%, sportolással tölti szabadidejét 18%, olvas 32%, számítógépezik 54%. A plázázás nem növekedett 6% körüli, de inkább női tevékenység, mert ez náluk 8% műveli.

(folytatás később)

forrás: mobilitás


2009. június 17., szerda

Tudomány

Magyarország 2007-ben a GDP-jének 0,97%-át fordította kutatás+fejlesztésre. Az EU átlag 1,83% volt ugyanekkor (svédek költöttek legtöbbet 3,64%-ot).

Viszont ezen összegek több tételből állnak (kormányzati hozzájárulás, egyetemek kutatási pénzei, privát non-profit cégek, és az üzleti világ hozzájárulásai), és ebből a kormányzati hozzájárulás tekintetében már sokkal jobban állunk mi-0,23%, EU-0,24% (legtöbb a szlovén 0,36%).

Egyetemi kutatásban mi-0,23%. EU-0,41% (svéd 0,77%), a privát non-profit szektor nálunk nem számottevő, de az EU-ban sem (0,02%), egyedül a portugáloknál sok 0,11%.

Ahol lényeges a lemaradásunk az az üzleti világ hozzájárulásai, itt mi-0,49%, az EU-1,17%.

Összességében tehát - állami szinten - európai átlagot adunk a kutatásra, viszont az egyetemeken kevés a kutatási pénz, de főleg az üzleti világ hozzájárulásai maradnak el az európai átlagtól!

Létszám tekintetében is hasonló a helyzet. A kormányzat által finanszírozott létszám az ország teljes munkaerejéhez viszonyítva 0,29%-on áll, míg az EU átlag 0,19%. Tehát a hasonló GDP arányhoz képest a kormányzat jóval több kutatót finanszíroz. (az egyetemek tekintetében mi-0,69%, EU-0,62%).
A teljes kutatói létszám (minden finanszírozót számolva) 1,28% az ország teljes munkaerejének, míg az EU átlag 1,48%.

Összességében tehát létszámban kicsit el vagyunk maradva az EU átlagtól, viszont az államilag finanszírozottak tekintetében jóval többen dolgoznak a kutatás területén, mint az EU-ban.

Egyébként az MTA költségvetési támogatása 2008-ban 37,7 milliárd forint volt, ehhez társult 18,7 milliárd forint saját bevétel.
Az NKTH 23 milliárdot kapott az innovációs járulék formájában, és 12,3 milliárd forint költségvetési támogatást, saját bevétel körülbelül 2,5 milliárd körül volt 2006-ban.

forrás: Eurostat, NKTH, MTA


Top cégek

A világon a legnagyobb cég (legnagyobb bevételű) az ExxonMobil Corp. Néha küzdött a Wal-Marttal, de idén egyértelműen elhúzott az ExxonMobil.

Éves bevétele 459,6 milliárd USD volt, ami a mai árfolyamon átszámolva 93.354 milliárd forint, ami a magyar GDP-nek (2008 - 26.500 milliárd forint) többszöröse.
Profitja 45,2 milliárd USD volt, ami átszámolva 9.181 milliárd forint.
Mindezt 79.900 dolgozóval érte el.

A legnagyobb magyar cég a MOL.
Éves bevétele 3.535 milliárd forint volt, és a profit 199,2 milliárd forint.
Dolgozói száma 14.500 volt (2007)

forrás: topcégek, ExxonMobil, MOL, árfolyam, Figyelő Top200 lista


2009. június 16., kedd

Euró és Dollár árfolyamok


A következő ábra mutatja az MNB által megadott dollár és Euró árfolyamokat minden év januárjában.















forrás: MNB



Kiskereskedelem koncentrálódás

Nem sokat akarok a definíciókkal foglalkozni, ezért csak példákat adok a következő fogalmakra:
bevásárlóközpont: például a Plázák, hipermarket: például Auchan, Cora, Interspar, Tesco (minimum 3000 m2 eladótér).
A két kategóriát együtt "nagy áruháznak" fogom itt hívni.

Bevásárlóközpont 1996-ban 9 volt, 2000-ben 36 db, 2007-ben 81 db.
Hipermarket 1995-ben egy, 2000-ben 36 db, 2007-ben 122 db.

Az országosan létező üzletek számának 2,9% tették ki a bevásárlóközpontokban, és hipermarketekben levő üzletek 2002-ben, 2007-ben már 4,9%.
Az országos eladótérnek 2007-ben 11,3% tették ki a "nagy áruházak".
Az országos forgalomnak (6.172 milliárd forint) viszont már 15,5%-át (959 milliárd forint), és itt csak a hipermarket adatot ismerjük!!

Országosan az üzletek 3,4%-a van külföldi tulajdonban, viszont a "nagy áruházak"-ban levő üzletek közül 23% a külföldi tulajdonú.

forrás: KSH, KSH,

2009. június 12., péntek

Elhízottság

Már említettem, hogy kalória bevitelben előkelő helyen vagyunk Európában (ami ugye nem a legszegényebb térség). Ennek természetesen hatása is van.
A WHO adatai alapján Magyarország a felnőtt férfi elhízásban (BMI - Testtömegindex tekintetében 30 feletti érték => 180 cm férfi esetén 97 kilogramm felett) a 15. vagyunk. Ezt körülbelül 100 ország között értük el.

Talán érdekes, hogy kik előztek meg:
  • Cook-szigetek
  • Tonga
  • Nauru
  • Szamoa
  • USA
  • Irak
  • Görögország
  • Málta
  • Egyesült Királyság
  • Új-Zéland
  • Horvátország
  • Litvánia
  • Chile
  • Mexikó
  • (és itt jövünk mi): Magyarország
forrás: WHO

Öngyilkosság

Sajnos még egy témakör, ahol nem kellene előkelő helyen lennünk, de sajnos ott vagyunk, és ez az öngyilkosság.

A WHO adatai alapján, ami most nem a teljes világot reprezentálta, hanem "csak" 101 országot, hatodikok (6.) voltunk a férfi öngyilkossági rátában (100000 lakosra számított adat). Bennünket megelőző országok:
  • Litvánia
  • Belorusszia
  • Oroszország
  • Kazahsztán
  • Sri Lanka
forrás: WHO

2009. június 11., csütörtök

Fogyasztóiár-index

















A fenti kép magáért beszél. Két módon adtam meg a fogyasztóiár-indexet, a bal oldali (piros) mutatja, hogy 1990 óta mennyit emelkedtek a fogyasztói árak, míg a jobb oldali (zöld) mutatja, hogy az előző évhez viszonyítva mennyit emelkedtek a fogyasztói árak az adott évben. Ez utóbbit megsegítem egy vonallal, ami mutatja az "ideális" számot (a 100%-ot), ami azt jelentené, hogy nem emelkedtek a fogyasztói árak (összességében).

Számszerűen a "zöld színű adatok" a fenti grafikonon:

1991: 135,00%
1992: 123,00%
1993: 122,50%
1994: 118,80%
1995: 128,20%
1996: 123,60%
1997: 116,30%
1998: 114,30%
1999: 110,00%
2000: 109,80%
2001: 109,20%
2002: 105,30%
2003: 104,70%
2004: 106,80%
2005: 103,60%
2006: 103,90%
2007: 108,00%
2008: 106,10%

forrás: KSH 2007-es évkönyve, és a KSH Magyarország 2008 kiadványa


2009. június 10., szerda

BKV

Most nézzük meg a BKV költségvetését 2007-ben:

A teljes bevétele: 102 milliárd forint volt,
ebből:
  • valódi menetdíjbevétel: 46 milliárd forint (ebből 1,2 milliárd pótdíjból jött be)
  • a különböző kedvezményes bérletek miatt 18 milliárd forint kompenzációt kapott a cég
  • állami normatív támogatásként pedig 32 milliárdot kapott
  • egyéb bevételek a maradék
Tehát közvetlenül alig felét fizetjük a cég bevételeinek.

A BKV ezt a következőkre költi:
  • 57 milliárd forint fizetésekre és járulékaira
  • 14 milliárdot vontatási áramra és gázolajra
  • 26 milliárd anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb energia felhasználás
  • a többi egyéb költségek
Összességében 17 milliárd forint hiánnyal zárta az évet a BKV.

13.332 fő dolgozott átlagosan a cégnél, ebből 4.873 sofőr, 5.134 egyéb fizikai, 2.416 szellemi foglalkozású.

Néhány adat:

673 villamos, 168 trolibusz, 1432 busz, 294 HÉV, 392 metró+FAV szerelvénye volt 2007-ben.

153,9km a villamos vonal építési hossza (általában kétvágányúak), 66,2 km a trolik viszonylathossza, 1.525,3 km az autóbuszok viszonylathossza, 102,9 a HÉV építési hossza (kétvágányúak), Metró+FAV építési hossza 35km.

(később összehasonlítom más közlekedési cégekkel)

forrás: BKV

2009. június 9., kedd

Daganatos halál százezer lakosra 2007


















Daganatos halál százezer lakosra 2007-ben Magyarország megyéiben.

forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv

Oktatás

Magyarországon 2008-ban a 18 év alattiak száma: 1.880.849 volt. (A 62 év felettiek száma: 1.959.159 fő.)

(következőekben a felnőtt oktatás keretében tanuló felnőttek nem szerepelnek)
  • Ebből óvodás 323.958 gyermek (ezekre 29.920 pedagógus vigyáz).
  • Általános iskolás: 809.160 gyermek (78.073 pedagógus).
  • Szakiskolás: 123.192 (8.942 pedagógus)
  • Speciális szakiskolás: 9.773 (1.374)
  • Gimnázium: 200.026 (18.687)
  • Szakközépiskola: 242.016 (20.187)
  • Felsőoktatás: 242.893 (22.376)
GDP arányosan körülbelül hasonlóan költünk (talán kicsit kevesebbet), mint Európa nagyrésze. Viszont az általános iskola 1.-4. osztályánál a pedagógusok száma arányaiban nagyobb, mint Európában (lásd táblázat):

























Összességében 2007-ben a GDP 4,84%-át költöttük oktatásra. 
Ez 1.228,4 milliárd forint, ebből
  • Óvoda: 179,0 milliárd forint
  • Alapfokú oktatás: 438,7 milliárd forint
  • Középfokú oktatás: 267,3 milliárd forint
  • Felsőfokú oktatás: 242,8 milliárd forint
  • a maradék az egyéb oktatásokra ment el.
forrás: KSH évkönyvek, KSH Oktatási statisztikai évkönyv, Eurostat

2009. június 8., hétfő

Önkormányzatok

A top3 város önkormányzatának adatai, gazdálkodása:

Budapest: 1.702.297 lakos
Debrecen: 205.084 lakos
Miskolc: 171.096 lakos

Budapest Fővárosi Önkormányzat:
kiadási főösszeg: 531,8 milliárd forint, 
ebből kb. negyede személyi költségek (ebben benne vannak pl. a tanárok, vagy pl. orvosok), felújítások 26,8 milliárdot tesznek ki, vannak nagyobb projektek 4-es metró évente 78 milliárdba kerül, vagy a 2-es metró felújítása és szerelvénycseréje 14 milliárd, vízgazdálkodásra (pl. szennyvíztisztítási beruházások) 36 milliárd.

Viszont Budapestre nem csak a Fővárosi Önkormányzat költ, hanem a kerületek is, ugyanis Budapesten kétszintű önkormányzat, ahol törvény által megállapított elosztás van a feladatok, és a bevételek szempontjából is. 
Tehát ezeknek az önkormányzatoknak a gazdálkodása nem szerepel a fenti összegben. Néhány példa a kerületek költségvetésére (kiadási főösszeg):
Újpest: 15,6 milliárd forint, vagy
Újbuda: 31 milliárd forint.

Debrecen:
kiadási főösszeg: 47,3 milliárd forint,
ebből kb. 45% személyi kiadások, nagyobb projektek 3,5 milliárdot kötnek le.

Miskolc:
kiadási főösszeg: 50,6 milliárd forint,
ebből 50% személyi kiadások. Általában jellemző, hogy az oktatási kiadások a legjelentősebbek egy önkormányzatnál, ez Miskolcnál 18,5 milliárd forint.

forrás: 28/2009 Fővárosi Közgyűlési rendelet, Debrecen, Újpest, Újbuda, Miskolc

Nyelvtudás

Sajnos ez is olyan téma, ahol Európában eléggé a végén kullogunk.

Hátulról a sorrend (a lakosság százaléka, aki legalább egy másik nyelvet tud, mint az anyanyelve):
  • Írország 34% (de hát angolul tudnak, ami a legeltejedtebb Európában, lásd lejjebb)
  • Egyesült Királyság 38% (náluk is az előbbi a helyzet)
  • Olaszország 41%
  • Portugália 42%
  • Magyarország 42%
Az angolt egyébként 38% az EU-nak társalgási szinten tudja (utána német és a francia jön 14-14%-kal), így egy brit, vagy ír állampolgár elég nagy valószínűséggel tud kommunikálni. Viszont a magyar nemzetiségűektől eltekintve a magyar valószínűleg nem túl ismert, tehát pont számunkra lenne fontos más nyelv ismerete. Érdemes tanulnunk, mert az egyesülő Európában elég nehéz lesz másképp érvényesülnünk.

Magyarországon a németet (25%), és az angolt (23%) ismerjük társalgási szinten.

forrás: link

EU költségvetés

Nem mennék bele az EU szervezetének elemzésébe, mert még én sem vagyok tisztában teljes egészében (nem arra tervezték, hogy "egyszerű" emberek megértsék :)) .

Viszont tudható, hogy mekkora a költségvetése 2007-ben (kiadás):
121,3 milliárd euró = (mai napi áron 1 euró = 286,94 Ft)  kb. 34.806 milliárd forint (összehasonlításul a magyar GDP 2007-ben: 25.419 milliárd forint).

Ebből saját magára 6,7 milliárd eurót költ ( = 1.922 milliárd forint), ebből
  • EU Parlamentre: 1.342 millió euró ( = 385 milliárd forint) 
  • EU Tanácsra: 508 millió euró ( = 146 milliárd forint) 
  • EU Bizottságokra: 3.238 millió euró ( = 929 milliárd forint) 
  • EU Bíróságra: 265 millió euró ( = 76 milliárd forint) 
  • EU Számvivőkre: 109 millió euró ( = 31 milliárd forint) 
  • EU Gazdasági és szociális bizottságra: 104 millió euró ( = 30 milliárd forint) 
  • Régiók bizottsága: 65 millió euró ( = 19 milliárd forint) 
  • EU Ombudsmanok: 7 millió euró ( = 2 milliárd forint) 
  • EU Adatvédelmi biztos: 4 millió euró ( = 1 milliárd forint) 
  • nyugdíjak (EU nyugdíjasai): 963 millió euró ( = 276 milliárd forint) 
  • EU Iskolák: 129 millió euró ( = 37 milliárd forint) 
A maradék pénzeket visszafizetik különböző támogatások formájában a tagállamoknak. Magyarország 2.428 milliárd eurót kapott (759 milliárd eurót fizetett be).

Az Európai Parlamentbe 785 képviselőt küldünk a választások folyamán, ebből Magyarország 22 képviselőt. Egy Parlamenti képviselőre eső összköltség: 385 milliárd forint osztva 785-tel = félmilliárd forint évente.

Összehasonlításul a magyar Parlament 2007-es költségvetése 75,7 milliárd forint volt, 386 képviselővel számolva = 0,2 milliárd forint per képviselő.

forrás: link, és a költségvetés


2009. június 4., csütörtök

EU pénzek

A KSH adatai alapján 2007-ben az EU-tól kapott támogatások összege: 198,4 milliárd forint volt. Az EU-nak fizetett adók viszont 87,3 milliárd forint volt.
Az egyenleg tehát: 111,1 milliárd forint volt.

Ezt érdemes a GDP-hez viszonyítani: 25.419,2 milliárd forint, vagy például a befizetett SZJA-hoz:
kb. 2.000 milliárd, de ez az összeg elég lenne finanszírozni a háziorvosokat, vagy majdnem beleférnek a munkanélküli ellátások.

Persze az EU számunkra nem csak a közvetlen pénzegyenleg miatt fontos. Könnyebb kereskedelem, munkahelyek, tőkeáramlás, turizmus, politikai presztízs, stb.

forrás: KSH évkönyvei


Magyarország "előkelő" helyezései a világon

Már láttuk az egyik előző posztban, hogy a világon a harmadikok vagyunk a rákban meghaltakban (egységnyi lakosságra vonatkoztatva).
Azt is láttuk, hogy nagyjából az elsők között vagyunk a TV nézés időtartamában Európában, és egyben a legkevesebbet sportolunk.
A bevitt kalória mennyiség alapján is előkelő helyen vagyunk Európában.

Ehhez sajnos sikerült új rekordokat találnom:
  • alkohol fogyasztásban (egy felnőttre számított tiszta alkohol per év) 2003-as adatok alapján harmadikok vagyunk
  • dohányosok aránya a felnőtt lakosság tekintetében Magyarország a tizedik volt a 2005-ös adatok alapján
forrás: WHO

2009. június 3., szerda

nemzetközi utasforgalom 2007

Magyarországra 2007-ben 42.468.000 fő érkezett, ebből 8.638.000 több napra (a többi még aznap távozott). 

Az aznap távozók fele Ausztriából, Romániából és Szlovákiából jött.
A több napra maradók közül 2 millió Németországból, 1 millió Romániából, majdnem 1 millió Ausztriából, félmillió Szlovákiából jött.

A fenti külföldiek több, mint 900 milliárd forintot költött itthon.

A magyarok 17.269.000 utazást tettek külföldön, ebből 5.949.000 utazás volt többnapos. Mi 577 milliárd forintot költöttünk el külföldön.

forrás: KSH évkönyve

Legtöbb alkalmazottat alkalmazó cégek listája

A Figyelő Top200 cégei közül kiválogattam a 10.000 főnél többet alkalmazó cégek listáját (2007):
  • Magyar Posta: 36.429
  • MÁV: 34.236
  • Tesco Global: 19.027
  • MOL: 14.500
  • GE Hungary: 13.835
  • BKV: 13.149
  • Magyar Telekom: 11.723
  • Spar Magyarország: 10.610
Az összes alkalmazott az országban 2007-ben: 2.760.700 fő volt, tehát a fenti cégek a teljes alkalmazottak 5,6%-át alkalmazták.

forrás: Figyelő top200, KSH évkönyve

2009. június 2., kedd

rák statisztika

Felkeltette az érdeklődésemet az előző posztban közölt rák adatok.
Kicsit jobban utánamentem, és a következővel egészítem ki az ott leírtakat.

Nemcsak Európában, hanem az egész világon "előkelő" helyet foglalunk el rákban meghaltak tekintetében. 2002-ben WHO adatai alapján a harmadikok voltunk a listán, ahol a legtöbb rákban meghalt ember volt egységnyi lakosságra.
Minket csak Mongólia és Bolívia előz meg.

Mongóliában jellemzően mind férfiaknál, mind nők a májrák szedi áldozatát, míg Bolíviában a férfiak esetében a prosztatarák, míg a nőknél a méhnyakrák.
Nálunk a férfiaknál a már említett tüdőrák, a nőknél a melrák a fő ok.

A számok alapján Mongóliában kb. másfélszer annyian, Bolíviában 1 1/4 annyian  halnak meg rákban, mint Magyarországon. 
Utánunk Grenada jön, majd Sierra Leone, a listában közel hozzánk van néhány volt szocialista ország, de nagyon sok az afrikai és dél-amerikai ország. Nyugat-európai országok közül Dánia került még előre a 16. helyre.