2009. december 23., szerda

Közutak hossza

A KSH adatai szeint a magyarországi küzúthálózat hossza 2007-ben 31.183 km volt.
Ebből

  • autópálya: 858 km
  • autóút: 174 km
  • elsőrendű főút: 2.155
  • másodrendű főút: 4.417 km
  • gyorsforgalmi utak csomóponti ágai: 449 km
  • összekötő út: 18.078
  • bekötőút: 4.567 km
  • állomáshoz vezető út: 485 km
A navigációs szoftverek térképadatai általában 105-109.000 km utat tartanak nyilván. A fentiek alapján az gondolom, hogy náluk duplikációt a többsávos utak jelenthetnek, de ezt nem tudom igazolni.

Budapest úthálózatának hossza több, mint 4.200 km (1995-ös adatom van, valószínűleg jelentősen nem nőtt).

Az autópályák hosszának változása az évek folyamán: (kilométerben)
1970: 8
1980: 130
1990: 267
1991: 269
1992: 269
1993: 269
1994: 293
1995: 335
1996: 365
1997: 381
1998: 448
1999: 448
2000: 448
2001: 448
2002: 533
2003: 542
2004: 569
2005: 636
2006: 785
2007: 858

forrás: KSH évkönyvei, Budapest Stat.Évkönyv, linklink 

2009. december 16., szerda

Aktuális H1N1 adatok

23-ra emelkedett a biztosan H1N1 által okozott betegségben meghaltak száma az országban.
1226 azok száma, akik biztosan H1N1-gyel fertőzöttek.

forrás: link 49.hét

2009. november 18., szerda

H1N1 és a "sima" influenza vírus

Terjed, hogy a H1N1 vírusban kevesebben halnak meg, mint a sima influenzában.

Jelenleg H1N1-ben öten (5) haltak meg, és a vírus még messze nem terjedt el Magyarországon (347 biztos H1N1 megbetegedett).

A "sima" szezonális influenza miatt a KSH Egészségügyi Évkönyv, illetve a Statisztikai Évkönyvek szerint a következő halálozások történtek:
2001: 15
2002: 8
2003: 35
2004: 11
2005: 24
2006: 2
2007: 10

(általában a pneumoniát is ide sorolják az USA adatoknál, ez a magyaroknál:
2001: 744
2002: 908
2003: 908 (véletlen egybeesés)
2004: 876
2005: 867
)

Ez alapján a még nem elterjedt H1N1 esetében is közel annyian haltak meg, mint sima influenzában egy év alatt.

Azt sem hallgathatom el, hogy az amerikai számok mást mutatnak. Ott évente 36.000-en halnak meg sima influenzában (ide számolják a pneumoniát is), összehasonlítva H1N1-ben (lásd előző posztok) 672 és 6.100 között lehetnek az áldozatok.
A kórházi ápolásra szorulók sima vírus esetén 200.000, míg a H1N1 miatt már most százezer környékén van az új becslésük.

Összefoglalva bár nem annyira halálos, mint az ebola, de azért eléggé gyilkos kór, de mindenképpen gyilkosabb, mint a sima influenza. Viszont a kórházi ápolásra szorulók aránya magasabb, mint a sima influenza, és mint ahogy már jeleztem, gazdaságilag is drágább, mint a sima influenza, de belátni sem lehet, hogy ha a H1N1 elterjedne Magyarországon, akkor képes lenne-e egészségügyi rendszerünk kezelni a sok beteget, és az emiatt ellátatlan betegeknél mekkora lenne a halálozási arány...

forrás: NIAID, OEK, CDC, KSH évkönyvek

2009. november 12., csütörtök

H1N1 az USA-ban

Az egyik előző posztomban idéztem a CDC számait az amerikai helyzetről. Relatíve kis számok voltak megemlítve. Ehhez képest tegnap a CDC teljesen más számokat közölt. Mint mondták, eddig a biztosan H1N1 vírus adatokat közölték, de most adtak egy becslést a jelenlegi helyzetről.
Az új számok:

So for April through October 17th, we estimate the 22 million people have become ill from pandemic influenza.  We estimate 98,000 people have been hospitalized so far through October 17th.  And the upper and lower estimates on hospitalizations are from 63,000 to 153,000.  We estimate that 3,900 people have died so far in the first six months of the pandemic from this virus.  And the estimates there are from 2,500 up through 6,100 people having died so far.  We’ve been talking a lot about this pandemic being a younger person’s disease, that it's disproportionately affecting children and young adults and relatively sparing the elderly, very different from seasonal flu.  So I also want to give you some estimates for cases, hospitalizations and deaths for different age groups.  So in children under 18, we estimate 8 million children have been ill with influenza, 36,000 hospitalized, and 540 children have died from this pandemic influenza.  In the first six months of the pandemic for adults 18 to 64 years of age, we estimate 12 million cases, 53,000 hospitalizations, and 2900 deaths.  For people 65 and over, we estimate about 2 million cases, 9,000 hospitalizations and about 440 deaths.


Tehát 22 millió ember fertőződött meg április és október 17. között, 98.000 ember került kórházba (63-153.000 között van a becslés alsó és felső határa), és 3.900 ember halt meg (2.500 és 6.100 a két határ). Most a meghalt gyerekek száma: 540.
Ez azért elég jelentős eltérés, kapott is ezért a sajtótól.


Érdemes elolvasni a sajtótájékoztatót (lásd a forrásnál a linket)!


forrás: CDC

2009. november 11., szerda

H1N1 oltás mellékhatás

Az előző poszt megmutatta milyen "hatásos" az új vírus.
Ezzel ellentétben áll(na) az oltás mellékhatásai.
Erre a következő adatot lehetett találni:

Eddig félmillió embernek adtak be oltást, és abból 38 jelentett valamilyen mellékhatást (valószínűleg többnek volt, de mivel nem súlyosak, ezért nem jelentették):
A 38 bejelentés közül 13 láz miatt érkezett, 8 felkar- és izomfájdalom miatt, 7 esetben számoltak be az orvosok elesettségről, zavarodottságról, 6 esetben nyelés- és beszédzavarról, illetve torokfájásról. Allergiás reakciót 6 esetben regisztráltak, s ugyanennyi jelentés érkezett hányingerről és hányásról is. Oltás után jelentkező bőrpírt 3 esetben, hasmenést 2 esetben jelentettek.

Az OGYI ez alapján ezt írja, mint mellékhatás a termékkel kapcsolatban:


LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK


A 18-60 éves felnőttek körében és a 60 éven felüli idősek körében az alábbi reakciókat észlelték:
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Gyakori: fájdalom, bőrpír, duzzanat és beszűrődés az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet.
Nem gyakori: fejfájás, ízületi fájdalom, verítékezés, izomfájdalom, láz.
Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak..
Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak.

3 – 18 év közötti gyermekek körében az alábbi reakciókat észlelték:
A 3 – 18 év, illetve a 12 – 36 hónap közötti gyermekek körében jelenleg korlátozott klinikai vizsgálati adatok állnak rendelkezésre a Fluval P szuszpenziós injekció egyszeri adagban történő alkalmazásáról, így a jelentett reakciók gyakoriság szerinti csoportosítása nem lehetséges.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:


3 – 12 éves korcsoport: fájdalom az oltás helyén, beszűrődés az oltás helyén, korábbi BCG oltási hely megvörösödése.

12 – 18 éves korcsoport: fájdalom az oltás helyén, fáradtságérzet, zsibbadtság az oltott karon, verítékezés, fennálló ekcéma súlyosbodása.

Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúlt.

12 – 36 hónap közötti kisgyermekek: nyűgösség az oltást követő 2. – 7. napon, amely 1 napon belül elmúlt.

Súlyos mellékhatást a 12 – 36 hónap, illetve a 3 – 18 év közötti korosztályban sem tapasztaltak.

Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, ezért az oltást követően a vakcinától nem alakulhat ki influenzafertőzés. Az oltást követő légúti betegség véletlen egybeesés következménye, és más légúti kórokozó válthatja ki.
A más szezonális influenza vakcinákkal történt oltást követő napokban vagy hetekben a fentieken kívül az itt felsorolt további mellékhatások is előfordultak:


♦ nem gyakori (100 oltásból kevesebb mint 1 esetben, de gyakrabban mint 1000 oltásból 1 esetben):
• általános bőrreakciók, mint viszketés, hólyagos bőrelváltozás, csalánkiütés


♦ ritka (1 000 oltásból kevesebb mint 1 esetben, de gyakrabban mint 10 000 oltásból 1 esetben):
• súlyos szúró vagy lüktető fájdalom egy vagy több idegen
• bizsergés
• görcsök
• átmeneti vérlemezkeszám csökkenés
• allergiás reakciók, amelyek a vérnyomás veszélyes leesésével, sokkos állapot kialakulásával járhatnak

♦ nagyon ritka (10 000-ből kevesebb mint 1 esetben):
• a véredények szűkülete vagy elzáródása veseproblémákkal
• gyulladás az agyban vagy a gerincvelőben
• átmeneti ideggyulladás, amely fájdalmat, gyengeséget és bénulást okoz a végtagokban és gyakran ráterjed a mellkasra és arcra is (ideggyulladás, Guillain-Barré szindróma)



forrás: OGYI, index

H1N1














Lassan, de biztosan kezd bejönni Magyarországra a H1N1 vírus!
Eddig én is szkeptikus voltam, de a fenti statisztika engem is meggyőzött. Nem is a terjedés gyorsasága, mert az egyenlőre nem jelentős (bár ma reggel jelentették be, hogy egy iskolában lehet, hogy 60-an betegedtek meg egyszerre). Tehát nem a gyorsaság, hanem az, hogy a 44. hétre a regisztrált betegek száma 319 lett (kumulált), de ebből 68-at kellett kórházban kezelni, és már 5 (öt!!!) haláleset volt a H1N1 által okozva.
Elképzelni sem lehet, ha a megbetegedettek száma eléri az USA számokat (32.814), ugyanis az azt jelentené, hogy legalább 6.000 embert kellene kórházban kezelni emiatt, és vagy 500 ember halna meg (USA-ban 672 halt eddig meg)!
(Már csak a kórházi esetek száma is problémát jelentene, mert 2007-ben az aktív betegellátó osztályok által birtokolt ágyszám 44.791 volt.)
Azt is meg kell említeni, hogy az USA-ban a meghaltak közül 85 gyerek volt!

forrás: ÁNTSZ, USA CDC, KSH Eü évkönyv 2007

2009. augusztus 29., szombat

bankok

PSZÁF szerint a 2007-es bank top10 ranglista a kamat és kamatjellegű bevételek tekintetében:

a bankok összesített ilyen bevétele: 1.917 milliárd forint
1. OTP Bank Nyrt.: 401 milliárd forint
2. Raiffeisen Bank Zrt.: 212 milliárd forint
3. K&H Zrt.: 187 milliárd forint
4. OTP Jelzálogbank Zrt.: 146 milliárd forint
5. Erste Bank Hungary Nyrt.: 130 milliárd forint
6. MKB Bank Zrt.: 126 milliárd forint
7. CIB Bank Zrt.: 117 milliárd forint
8. UniCredit Bank Hungary Zrt.: 84 milliárd forint
9. FHB Jelzálogbank Nyrt.: 60 milliárd forint
10. Budapest Hitel- ls Fejlesztési Bank Nyrt.: 60 milliárd forint

forrás: link


Posta

A Magyar Posta bevétele 2008-ban közel 194 milliárd forint volt.
Ebből a belföldi levél forgalom 85 milliárd forint volt, a hírlap 7 milliárdot, a pénzügyi szolgáltatások (köztük a készpénz-átutalási megbízások) 55 milliárd forintot tettek ki.

A költségeknél a személyi ráfordítások közel 107 milliárd forintot tettek ki, mindez 35.973 statisztikai létszámra vetítve.
A Magyar Posta vezérigazgatójának, Borosné Szűts Ildikónak 2.840.000 forint az alapbére, Szabó Pál volt vezérigazgató, jelenlegi miniszter 2.549.000 forintot kapott ezen a poszton az éves alapbér 80 százalékát kitevő prémiummal és öthavi jutalommal (2007).

forrás: link, és lásd előző poszt.


Szerencsejáték

A Szerencsejáték Zrt. 2007-es bevétele közel 145 milliárd forint volt. Ebből majdnem 80 milliárd forintot fizetett ki nyerteseknek (bruttó nyeremény!), 59 milliárdot fizetett be a költségvetésnek különböző jogcímeken. Ezt 1300 saját alkalmazottal, és persze rengeteg viszonteladóval érte el.



A vezérigazgatónak (Székely Gábor) kifizetett összeg 56 millió forint volt ebben az évben.

forrás: Szrt, link, link


2009. július 28., kedd

legnagyobb lakóház

Nem klasszikus statisztikai adat, de érdekes:

a legnagyobb lakóház Magyarországon az Óbudán levő szőlő utcai panel lakóház, ahol 886 lakás van a házban. Tíz emeletes, 315 méter hosszú.

Szép! :)

forrás: link


Mobil és vezetékes telefon előfizetők

A következő táblázat magáért beszél (szolgáltatónként, historikus adatok) :















Mobil tekintetében az EU-ban a helyzetünk kb. az alsó harmad környékén vagyunk, de a fejlődésünk impresszív volt:

















forrás: NHH, Eurostat



2009. július 17., péntek

Rex Kutyaotthon alapítvány

A weblapján feltett közhasznúsági jelentés alapján:
(gondolom ezer forintra kerekítve)

Bevételei összesen: 170.136.000 forint
  • Szja 1%: 116.456.000 forint
  • adomány: 11.751.000 forint
  • egyéb bevétel: 40.929.000 forint
  • pályázaton elnyert: 1.000.000 forint
Kiadás összesen: 116.794.000 forint
ebből közvetlen cél szerinti kiadás 69.964.000 forint. A maradékból bérköltség és járulékai, egyéb személyi kifizetések: 13.715.000 forint.




Gyermekrák alapítvány

Az alapítvány által felrakott 2008-as közhasznúsági jelentése szerint:
(azt hiszem ezerre kerekíve)

Az alapítvány bevételei:
  • Szja 1%: 398.806.000 forint
  • egyéb támogatás: 208.852.000 forint (ebből 86.612.000 forint ingyenes hirdetési lehetőség)
Az alapítvány kiadásai:
  • Támogatások: 323.742.000 forint
  • Működési költségek: 207.200.000 forint (ebből hirdetés (a fenti ingyenes hirdetéssel együtt): 129.528.000 forint, bérköltségek és járulékai, tiszteletdíjak, egyéb személyi jellegű kifizetések: 33.623.000 forint 5 fő alkalmazott statisztikai létszámra tekintve)

Bankjegyek, érmék

2009 március 31-én forgalomban levő bankjegyek és érmék darabszáma:

(millió darab)
  • 5 forintos érme: 344,5
  • 10 forintos érme: 243,3
  • 20 forintos érme: 203,6
  • 50 forintos érme: 112
  • 100 forintos érme: 150,7
  • 200 forintos bankjegy: 48
  • 500 forintos bankjegy: 29,9
  • 1000 forintos bankjegy: 44,8
  • 2000 forintos bankjegy: 17,8
  • 5000 forintos bankjegy: 21,2
  • 10000 forintos bankjegy: 89,1
  • 20000 forintos bankjegy: 60,5
Ez összértékben: 2.343 milliárd forint.
forrás: MNB


2009. július 15., szerda

SZJA egy százalék

2007-ben 4.585.001 szja bevalló volt az országban. Ebből 1.668.549 tett egy százalékos nyilatkozatot a civil szervezetekkel kapcsolatban, és 1.147.229 az egyházakkal (illetve a kiemelt költségvetési irányzatokkal) kapcsolatban. Az előző számból 813.914 tett kifejezetten egyházakkal kapcsolatban rendelkezést (a maradék 333.315 a kiemelt költségveti irányzatokra tett nyilatkozatot).
Összesen 155 egyházra lehetett rendelkezést tenni.
A toplista az egyházakra rendelkezők számának sorrendjében (tízezer feletti rendelkezővel):
  • Magyar Katolikus Egyház 498.267
  • Magyarországi Református Egyház 162.978
  • Magyarországi Evangélikus Egyház 46.354
  • Hit Gyülekezete 16.206
  • Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 11.039
  • Magyarországi Baptista Egyház 10.246
Az egyházak összességében 4,7 milliárd forintot kaptak így.
A civil szervezetek esetében 9,4 milliárd forintot kaptak. Jellemzően egy millió forint alatt kaptak, de néhány szervezet ettől sokkal többet kapott. A majdnem 29 ezer (!) civil szervezet közül a toplista a következő:
  • Gyermekrák alapítvány: 496 millió forint
  • Rex Kutyaotthon alapítvány: 153 millió forint
  • Együtt a leukémiás gyermekekért alapítvány: 124 millió forint
  • Gyermekétkeztetési alapítvány: 95 millió forint
  • Együtt a daganatos gyermekekért: 88 millió forint
  • Dévai Szent Ferenc alapítvány: 80 millió forint
  • Heim Pál gyermekkórház fejlesztéséért: 78 millió forint
  • Magyar Rákellenes Liga: 63 millió forint
  • Bethesda alapítvány: 61 millió forint
forrás: Apeh, Apeh, Apeh, Apeh



Háztartási hulladék

Magyarországon a háztartások 2007-ben 456 kg szemetet generáltak egy főre visszaosztva. Ez az Európai Unióban a középmezőnyben van. A legtöbbet Dánia generálja (801 kg), a legkevesebbet Csehország (294 kg).

Az újrafelhasználásra 13% megy a szemétnek, komposztálásra szinte semmi (1%), elégetésre 9%, a maradék 77%-ot egyszerűen tároljuk.
Ez kb. az EU-ban a középmezőnyben van, de nagyon messze vagyunk egyes országoktól, pl. Németország 46% újrafelhasználják, 18% komposztálják, a maradékot elégetik, csak 1%-ot tárolják.
A fejlettebb országot általában a némethez hasonló számokat produkálnak, kivéve az Egyesült Királyság, de arányaiban még így is megelőznek minket.

forrás: Eurostat, Eurostat, KSH



2009. július 8., szerda

Sztrájk - múlt és jelen

Sztrájkok tekintetében (1000 munkavállalóra számítva) általában messze az EU átlag alatt "teljesítünk". A 2007-es adatokkal is, ami kiugróbb volt, csak az EU átlag környékén voltunk.

A 2007-es kiugró évben több, mint 64 ezren sztrájkoltak 186 ezer óra munkaidő kiesést okozva. A legkevesebben 2005-ben sztrájkoltak, ekkor alig másfél ezren vettek részt sztrájkban. A legtöbb munkaidőkiesés 2000-ben volt, ekkor közel 1,2 millió óra munkaidőkiesés keletkezett.
A sztrájkok száma évente 4-16 között mozgott.
A fentiek a 2000-2008 közötti időszakra vonatkozik.

1929-1940 között 20-122 között volt a sztrájkok száma évente, és 33.000-370.000 munkanap (8 órával számolva 264ezer-3millió munkaóra) kiesést okozva. Általában 5-10.000 fő vett részt sztrájkokban évente.

forrás: Eurostat, KSH, KSH régi évkönyvei



2009. június 29., hétfő

Hajléktalanok száma

Nem is olyan egyszerű megmondani ki a hajléktalan. Hiszen beszélhetnénk azokról is, akiknek nincs saját tulajdonú lakásuk, vagy van saját lakásuk, de az inkább egy kalyiba, minden komfort nélkül. De beszélhetnénk azokról is, akik ágybérletük van csak.
Ez túl tág lenne, ahhoz képest, ahogy a közvéleményelképzeli a hajléktalanokat.
Ezért a lakásokról csinálok majd egy külön statisztikát, így inkább most koncentráljunk azokra az emberekre, akik látható, vagy nem látható helyeken (nagyjából) a szabadban töltik, illetve hajléktalanszálláson, menhelyeken töltik az éjszakájukat.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ végez felméréseket a fedélnélküliekről, főleg erre alapozva mondhatjuk, hogy Budapesten:
  • 700-1400 közé tehető azok száma, akik látható helyen alszanak fedél nélkül
  • kb ugyaennyi alszik fedél nélkül nem látható helyen
  • kb. 2000 ember alszik menhelyeken
  • kb. 3000 ember alszik átmeneti (családos) szállókban
Tehát Budapesten összesen 7-8ezer hajléktalan ember él Budapesten. Számuk hosszabb ideje nem változott valószínűleg.

forrás: BMSZK, BMSZK, Beszélő, HVG


2009. június 26., péntek

A blog statisztikája 1.

Eddig több, mint 519 ember 711 látogatás során 1.445 oldal letöltést követett el.
Mindezt 2009. április 13-ai nyitástól 2009. június 25-ig sikerült elérni (kb. 75 nap alatt).

Dohányipar

Mint láttuk a dohányzás elég jelentős ügy Magyarországon, ezért nézzünk meg tényeket pro és kontra:

5.200 hektáron zajlik termelés, ahol 8.396 tonna dohányt állítottak elő. A termelés 10-12.000 család számára jelentett megélhetést, míg körülbelül ugyanennyijuthat a gyártásra és kereskedelemre. Tehát Magyarországon körülbelül 25.000 ember élt a dohányiparból.
16,05 milliárd szál cigaretta készült, ami 2004 előtt óta stagnál, előtte 20 milliárd szál környékén fogyasztottunk évente.

Magyarországon a legnagyobb cégek a Philip Morris (152 milliárd forint bevétel), és a BAT (142 milliárdos bevétel), együtt kb. 80-90% lefedik a piacnak. Az általuk jelentett nyereség 1,6 illetve 1,1 milliárd forint.

A dohányipar által befizetett jövedéki adó 271 milliárd forint, ÁFA 77 milliárd forint volt. Ez együtt 348 milliárd forint, amit az államháztartás bevételeihez (kormányzat, TB, önkormányzatok bevételei 14.000 milliárd forint) viszonyítva nem feltűnő összeg, de például a teljes középfokú oktatás könnyedén finanszírozható belőle.

Ezzel szemben áll, hogy egyes számítások szerint évente 30.000 ember hal meg (előbb) a dohányzás miatt. A dohányzás miatt megbetegedettek számát megbecsülni sem tudom.

A dohányzás társadalmi költségei beláthatatlanok (kiesett munkaidő, extra takarítás, stb.), de a forgalomgenerálása sem (pl. hamutálak gyártása).



2009. június 25., csütörtök

Gazdagok a világban

A világon 10,1 millió embernek van 1 millió dollártól több vagyona.
Ezen emberek összvagyona 40.700 milliárd USD. Összehasonlításul Magyarország GDP-je USD-ben (mai áron: 198,38Ft/USD) 133 milliárd USD, de még az Egyesült Államok GDP-je is "csak" 14.264 milliárd USD.

A legtöbb milliomos Észak-Amerikában van (3,3 millió ember) összvagyonuk 11.700 milliárd USD volt.
Azután Európa jön 3,1 millió emberrel és 10.600 milliárd USD-vel, majd Ázsia-Csendes-óceán térség 2,8 millió ember 9.500 milliárd USD. Majd Latin-Amerika 400.000 ember 6.200 milliárd USD, Közel-Kelet 400.000 ember 1.700 milliárd USD, végül Afrika 100.000 ember 1.000 milliárd USD.
Ami feltűnő, hogy Latin-Amerikában relatív kevés ember relatív nagy vagyon felett rendelkezik.

A világ top5 legvagyonosabb embere 2008:
  • Bill Gates: 40 milliárd USD
  • Warren Buffett: 37 milliárd USD
  • Carlos Slim Helu és családja: 35 milliárd USD
  • Larry Ellison: 22,5 milliárd USD
  • Ingvar Kamprad és családja: 22 milliárd USD
forrás: link, link



2009. június 24., szerda

Külkereskedelem

A világ külkereskedelmi fókuszpontja az EU. Az export 2007-ben 17,4%-a az EU-ból jött, míg az EU importja a világ importjának 19,1%-a.
Ezután Kína jön, ha az exportot tekintjük, akinél a fenti százalékok 12,2%, illetve 8,3%. De persze az Egyesült Államok is kihagyhatatlan: 11,6%, illetve 19,2%.
Ehhez azért hozzá kell tenni azt, hogy a kínai export növekedése jóval gyorsabb, mint az EU-é, illetve az USA-é.
A fenti országokhoz közel van még Japán is.

A külkereskedelmi egyenlegek tekintetében Kínának van a legnagyobb kereskedelmi pozitívuma, majd Oroszország következik, és Szaúd-Arábia következik. Kereskedelmi negatívumok közül a legnagyobb az USA-é, majd az EU következik.

Az EU exportja főleg az USA-ba megy (21%), míg az import főleg Kínából jön (16,2% és növekszik).

Magyarországnak az egyenlege az évek folyamán a negatívból egyre inkább a nulla közelébe került. Míg az EU-n kívüli országokkal az egyenlegünk mindig negatívban volt, addig az EU-n belül mindig pozitívban.

Magyarország fő export célpontja főleg Németország (kb. egyharmada megy oda), ezután jön Olaszország, de már csak a Németországba menő export ötöde megy ide.
Import tekintetében Németországot Kína követi, erőteljes hajrával leelőzve Oroszországot (ahonnan a legtöbb energiahordozót hozzuk be), majd Ausztria követi őket, de az arányok közel hasonlóak, mint az előbb.

Magyarország nyitottsága (az export-import aránya a GDP-hez mérve) az EU-ban az export szerint a 4. (69,2% az export aránya a GDP-hez), míg az import tekintetében is a 4. (69,3%).
Nagyobb arányt export tekintetében Belgium, Szlovákia, Hollandia, import tekintetében Belgium, Szlovákia, Bulgária ért el.
Legkisebb arányt Ciprus (bár ez importra ez nem igaz), Görögország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország mutat.

forrás: Eurostat, KSH, és Eurostat adatbázisok



2009. június 23., kedd

Elítéltek az EU-ban

Jelenleg az EU-ban 607.000 ember volt a börtönben átlagban 2007-ben.

Magyarország közel az EU átlagánál van (149 fő per 100.000 lakos, míg az EU átlag 123). Vannak kiemelkedő országok, ezek a következők:
  • Észtország: 302
  • Lettország: 293
  • Litvánia: 232
  • Lengyelo.: 228
  • Cseho.: 185
A legkevesebb a következő országok voltak:
  • Szlovénia: 60
  • Finno.: 68
  • Dánia: 71
  • Írország: 75
  • Svédo.: 77
Érdekességként megemlíthető USA, ahol a fenti arányszám: 758.

forrás: Eurostat,


2009. június 22., hétfő

Közúti járművek állománya

A közúti járművek közül a személygépkocsik állománya folyamatosan nő, lásd a táblázatot:














Az 1997-98 közötti törés azért látható, mert a BM átvizsgálta adatbázisát, és a forgalomból kivont járművek ki lettek törölve belőle.

A motorkerékpárok tekintetében a '70-es '80-as évek kiemelkedő száma után egy erőteljes esés következett, de innen újra növekedett a szám. A tehergépkocsik viszont növekszik. A tehergépkocsik esetében a 1991-1998 közötti időszakban a különleges járművek is benne vannak a közölt számban, ami kb. 15-18ezer darab extra értéket jelent.
Itt is a 1997-98 között a forgalomból kivont járművekkel korrigálva lettek a számok.













Ezen túl 2007-ben még van 43.394 közúti vontató, 114.139 lassú jármű, 390.997 pótkocsi, lakókocsi.

forrás: KSH évkönyvei


Országok GDP-je

Top 10 ország GDP a PPP nemzetközi dollárra számolva 2008 (abszolút érték):
  • USA: 14.264 milliárd nemz.dollár
  • Kína: 7.916 milliárd nemz.dollár
  • Japán: 4.354 milliárd nemz.dollár
  • India: 3.288 milliárd nemz.dollár
  • Németo.: 2.910 milliárd nemz.dollár
  • Oroszo.: 2.260 milliárd nemz.dollár
  • Egyesült Kir.: 2.230 milliárd nemz.dollár
  • Franciao.: 2.130 milliárd nemz.dollár
  • Brazília: 1.981 milliárd nemz.dollár
  • Olaszo.: 1.814 milliárd nemz.dollár
  • ...
  • Magyaro. 196 milliárd nemz.dollár
A teljes világ 68.996 milliárd nemz.dollár. Még megjegyzendő, hogy az EU GDP-je (PPP) 15.247 milliárd nemz.dollár, tehát az első helyen állna, ha egy országként számolnánk vele.

Az egy főre eső GDP (PPP) top 10 országa:
  • Katar: 85.868 milliárd nemz.dollár
  • Luxemburg: 82.306 milliárd nemz.dollár
  • Norvégia: 53.451 milliárd nemz.dollár
  • Szingapúr: 51.142 milliárd nemz.dollár
  • Brunei: 50.117 milliárd nemz.dollár
  • USA: 46.859 milliárd nemz.dollár
  • Hong Kong: 43.811 milliárd nemz.dollár
  • Svájc: 42.783 milliárd nemz.dollár
  • Írország: 42.539 milliárd nemz.dollár
  • Hollandia: 40.431 milliárd nemz.dollár
  • ...
  • Magyaro.: 19.499 milliárd nemz.dollár
forrás: IMF


2009. június 19., péntek

Fiatalok helyzete 2.

A vallásosság valamelyest csökkent az évek folyamán, jelenleg 7% él valamely egyház tanításai szerint.
A fiatalok problémái egyre inkább a létbizonytalansághoz, pénztelenséghez és a jövőkép hiányához kötődik, kisebb problémának tartják már az alkohol és drog elterjedését.
A jövő kilátásait tekintve egyre kevésbé rendelkeznek tervekkel, stratégiával. Egyre kevésbé jelenik meg a spórolás, a jövőbe való invesztíció, inkább az azonnali fogyasztás, és a jelen foglalkoztatja őket.
Az információfigyasztásban egyre jellemzőbb a multitaszking, figyelemmegosztás.
A kommunikáció egyre inkább interneten keresztüli, kevésbé személyes.
A fiatalok egyre nyitottabbak a politikai diktatúra irányába (7%), de harmadát nem zavarná, ha diktatúra lenne.

A 15-17 évesek (8.-10. évfolyam tanulói) esetében még egy részletes felmérés készült, ahol a következő megállapítások születtek.

A dohányzást már 64,8% kipróbálta, naponta dohányzik 22,1% (az általános iskola 8.-ai között 7,5% ért el). Meglepő módon azt mondhatjuk, hogy ez valamelyest javulást mutat az elmúlt évekhez képest.

Havi hatszor alkoholizál közel egy ötöde, ez a nyolcadikosok esetében több, mint egy tized. Ez növekedést mutat az elmúlt évekhez képest, de az utolsó években lelassult a növekedés. Az alkoholizálásban egyre jellemzőbb a lerészegedés és a nagyivás. Aki iszik ebben a korban, inkább a bort választja, bár a fiúknál a sör nagyobb értéket mutat.

A drogok esetében ez a korosztály már 22,7% kipróbált illegális szert. 28% pedig az, aki valamilyen szert már kipróbált (legálist is = alkohol+gyógyszer is beletartozik).
Összességében (tiltott, nem tiltott) szert kipróbálók aránya 34,4%.
Tiltott szert 40-szer vagy többször használt a fenti 22,7% 11,5%-a (tehát a teljes 8.-10. évfolyam 2,6%-a).
A fenti értékek nagyjából állandóak, vagy enhény csökkentek a közelmúlt tekintetében.

forrás: mobilitas, espad


Fiatalok helyzete 1.

2008-ban készült egy nagyon jó felmérés, ebből idézek néhány dolgot, kiegészítve más adatokkal.

A magyar fiatalok (15-29 éves között) 71% egyedül él, több mint negyede házas, vagy élettárssal él (maradék elvált).
84% nincs gyereke, és ez az arány növekszik (kitolódik a gyerekvállalás életkora), és ezekből 13% nem is tervez gyereket később sem.
A fiatal diplomások száma a községekben fele-harmada a városokban, vagy a fővárosban levőkének (arányaiban).
A fiatalok 44,5% tanulást írta fő tevékenységének, 38,9% a munkát.
Nyelvtudás:
  • angol 36% alaptudás, 44% jobb, mint alap
  • német 32%, 27%
  • francia 5%, 4%
68% a szüleinél lakik (2004-ben csak 65%). Általában 30% önálló életvitelű (mégha a szüleinél is lakik), ez csökkenő tendenciájú, mert 2004-ben ez 36% volt.
A szüleinél lakók közül (68%) több, mint fele (54%) nem is akar elköltözni.
Üdülni volt 59% (2000-ben csak 39%).

Sportol 38%, de ebből a férfiak nagyobb arányt képviselnek, mert 44% sportol, a nőknek csak 31%-a. Itt a fiatalabbak (15-19 évesek) 47% sportol, míg a 25-29-nél már csak 31%. Jellemzően a diplomások sportolnak 47%, míg a szakmunkásoknak csak 27%-a. Általában, aki dolgozik, az kevésbé sportol 34%. Községekben csak 35%, városokban 38%, megyei jogú városokban 47%.

Dohányzás 30% naponta, és csak 56% a soha és a leszokottak aránya. A legfiatalabbak (15-19) 20% dohányzik. A diplomások kevésbé 20%, míg a szakmunkások jellemzően (46%).

Alkohol 10% naponta-hetente, 50% soha, vagy ritkán alkoholizál. A feérfiak inkább isznak (17% napi-heti alkoholizáló).

Drogot kipróbálta, 12% marihuána, 5% altató, 3% partidrog.

87% hetero, 5% önmegtartóztató, 1,7 bi, vagy homoszexuális, 7% nem válaszolt.

A fiatalok között szűz 17%, 14 év alatt volt közösülése 7%-nak, 15-18 életéve között 56% volt.
Átlagéletkor az első közösülésnél 16,7 volt.
A legfiatalabbak (15-19) közül 43% szűz, ez csökkenés a 2004-es 46%-hoz képest.

Az átlagos szexpartnerek száma 4 volt, 6% számolt be 10 feletti szexpartnerről. A legfiatalabbak (15-19) az átlag 1,9 volt.

A számítógép és internet használat 84%, de a legfiatalabbaknál (15-19) ez 93%. Ebből naponta 60% használja az internetet.
Emiatt persze a tévénézés lecsökkent 2004-hez képest, az átlagos hétköznapi több, mint két óráról, több mint másfél órára, a hétvégi több, mint három óráról, kevesebb, mint három órára.

A számítógépes játékokba menekülők aránya 7%, sportolással tölti szabadidejét 18%, olvas 32%, számítógépezik 54%. A plázázás nem növekedett 6% körüli, de inkább női tevékenység, mert ez náluk 8% műveli.

(folytatás később)

forrás: mobilitás


2009. június 17., szerda

Tudomány

Magyarország 2007-ben a GDP-jének 0,97%-át fordította kutatás+fejlesztésre. Az EU átlag 1,83% volt ugyanekkor (svédek költöttek legtöbbet 3,64%-ot).

Viszont ezen összegek több tételből állnak (kormányzati hozzájárulás, egyetemek kutatási pénzei, privát non-profit cégek, és az üzleti világ hozzájárulásai), és ebből a kormányzati hozzájárulás tekintetében már sokkal jobban állunk mi-0,23%, EU-0,24% (legtöbb a szlovén 0,36%).

Egyetemi kutatásban mi-0,23%. EU-0,41% (svéd 0,77%), a privát non-profit szektor nálunk nem számottevő, de az EU-ban sem (0,02%), egyedül a portugáloknál sok 0,11%.

Ahol lényeges a lemaradásunk az az üzleti világ hozzájárulásai, itt mi-0,49%, az EU-1,17%.

Összességében tehát - állami szinten - európai átlagot adunk a kutatásra, viszont az egyetemeken kevés a kutatási pénz, de főleg az üzleti világ hozzájárulásai maradnak el az európai átlagtól!

Létszám tekintetében is hasonló a helyzet. A kormányzat által finanszírozott létszám az ország teljes munkaerejéhez viszonyítva 0,29%-on áll, míg az EU átlag 0,19%. Tehát a hasonló GDP arányhoz képest a kormányzat jóval több kutatót finanszíroz. (az egyetemek tekintetében mi-0,69%, EU-0,62%).
A teljes kutatói létszám (minden finanszírozót számolva) 1,28% az ország teljes munkaerejének, míg az EU átlag 1,48%.

Összességében tehát létszámban kicsit el vagyunk maradva az EU átlagtól, viszont az államilag finanszírozottak tekintetében jóval többen dolgoznak a kutatás területén, mint az EU-ban.

Egyébként az MTA költségvetési támogatása 2008-ban 37,7 milliárd forint volt, ehhez társult 18,7 milliárd forint saját bevétel.
Az NKTH 23 milliárdot kapott az innovációs járulék formájában, és 12,3 milliárd forint költségvetési támogatást, saját bevétel körülbelül 2,5 milliárd körül volt 2006-ban.

forrás: Eurostat, NKTH, MTA


Top cégek

A világon a legnagyobb cég (legnagyobb bevételű) az ExxonMobil Corp. Néha küzdött a Wal-Marttal, de idén egyértelműen elhúzott az ExxonMobil.

Éves bevétele 459,6 milliárd USD volt, ami a mai árfolyamon átszámolva 93.354 milliárd forint, ami a magyar GDP-nek (2008 - 26.500 milliárd forint) többszöröse.
Profitja 45,2 milliárd USD volt, ami átszámolva 9.181 milliárd forint.
Mindezt 79.900 dolgozóval érte el.

A legnagyobb magyar cég a MOL.
Éves bevétele 3.535 milliárd forint volt, és a profit 199,2 milliárd forint.
Dolgozói száma 14.500 volt (2007)

forrás: topcégek, ExxonMobil, MOL, árfolyam, Figyelő Top200 lista


2009. június 16., kedd

Euró és Dollár árfolyamok


A következő ábra mutatja az MNB által megadott dollár és Euró árfolyamokat minden év januárjában.















forrás: MNB



Kiskereskedelem koncentrálódás

Nem sokat akarok a definíciókkal foglalkozni, ezért csak példákat adok a következő fogalmakra:
bevásárlóközpont: például a Plázák, hipermarket: például Auchan, Cora, Interspar, Tesco (minimum 3000 m2 eladótér).
A két kategóriát együtt "nagy áruháznak" fogom itt hívni.

Bevásárlóközpont 1996-ban 9 volt, 2000-ben 36 db, 2007-ben 81 db.
Hipermarket 1995-ben egy, 2000-ben 36 db, 2007-ben 122 db.

Az országosan létező üzletek számának 2,9% tették ki a bevásárlóközpontokban, és hipermarketekben levő üzletek 2002-ben, 2007-ben már 4,9%.
Az országos eladótérnek 2007-ben 11,3% tették ki a "nagy áruházak".
Az országos forgalomnak (6.172 milliárd forint) viszont már 15,5%-át (959 milliárd forint), és itt csak a hipermarket adatot ismerjük!!

Országosan az üzletek 3,4%-a van külföldi tulajdonban, viszont a "nagy áruházak"-ban levő üzletek közül 23% a külföldi tulajdonú.

forrás: KSH, KSH,

2009. június 12., péntek

Elhízottság

Már említettem, hogy kalória bevitelben előkelő helyen vagyunk Európában (ami ugye nem a legszegényebb térség). Ennek természetesen hatása is van.
A WHO adatai alapján Magyarország a felnőtt férfi elhízásban (BMI - Testtömegindex tekintetében 30 feletti érték => 180 cm férfi esetén 97 kilogramm felett) a 15. vagyunk. Ezt körülbelül 100 ország között értük el.

Talán érdekes, hogy kik előztek meg:
  • Cook-szigetek
  • Tonga
  • Nauru
  • Szamoa
  • USA
  • Irak
  • Görögország
  • Málta
  • Egyesült Királyság
  • Új-Zéland
  • Horvátország
  • Litvánia
  • Chile
  • Mexikó
  • (és itt jövünk mi): Magyarország
forrás: WHO

Öngyilkosság

Sajnos még egy témakör, ahol nem kellene előkelő helyen lennünk, de sajnos ott vagyunk, és ez az öngyilkosság.

A WHO adatai alapján, ami most nem a teljes világot reprezentálta, hanem "csak" 101 országot, hatodikok (6.) voltunk a férfi öngyilkossági rátában (100000 lakosra számított adat). Bennünket megelőző országok:
  • Litvánia
  • Belorusszia
  • Oroszország
  • Kazahsztán
  • Sri Lanka
forrás: WHO

2009. június 11., csütörtök

Fogyasztóiár-index

















A fenti kép magáért beszél. Két módon adtam meg a fogyasztóiár-indexet, a bal oldali (piros) mutatja, hogy 1990 óta mennyit emelkedtek a fogyasztói árak, míg a jobb oldali (zöld) mutatja, hogy az előző évhez viszonyítva mennyit emelkedtek a fogyasztói árak az adott évben. Ez utóbbit megsegítem egy vonallal, ami mutatja az "ideális" számot (a 100%-ot), ami azt jelentené, hogy nem emelkedtek a fogyasztói árak (összességében).

Számszerűen a "zöld színű adatok" a fenti grafikonon:

1991: 135,00%
1992: 123,00%
1993: 122,50%
1994: 118,80%
1995: 128,20%
1996: 123,60%
1997: 116,30%
1998: 114,30%
1999: 110,00%
2000: 109,80%
2001: 109,20%
2002: 105,30%
2003: 104,70%
2004: 106,80%
2005: 103,60%
2006: 103,90%
2007: 108,00%
2008: 106,10%

forrás: KSH 2007-es évkönyve, és a KSH Magyarország 2008 kiadványa


2009. június 10., szerda

BKV

Most nézzük meg a BKV költségvetését 2007-ben:

A teljes bevétele: 102 milliárd forint volt,
ebből:
  • valódi menetdíjbevétel: 46 milliárd forint (ebből 1,2 milliárd pótdíjból jött be)
  • a különböző kedvezményes bérletek miatt 18 milliárd forint kompenzációt kapott a cég
  • állami normatív támogatásként pedig 32 milliárdot kapott
  • egyéb bevételek a maradék
Tehát közvetlenül alig felét fizetjük a cég bevételeinek.

A BKV ezt a következőkre költi:
  • 57 milliárd forint fizetésekre és járulékaira
  • 14 milliárdot vontatási áramra és gázolajra
  • 26 milliárd anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb energia felhasználás
  • a többi egyéb költségek
Összességében 17 milliárd forint hiánnyal zárta az évet a BKV.

13.332 fő dolgozott átlagosan a cégnél, ebből 4.873 sofőr, 5.134 egyéb fizikai, 2.416 szellemi foglalkozású.

Néhány adat:

673 villamos, 168 trolibusz, 1432 busz, 294 HÉV, 392 metró+FAV szerelvénye volt 2007-ben.

153,9km a villamos vonal építési hossza (általában kétvágányúak), 66,2 km a trolik viszonylathossza, 1.525,3 km az autóbuszok viszonylathossza, 102,9 a HÉV építési hossza (kétvágányúak), Metró+FAV építési hossza 35km.

(később összehasonlítom más közlekedési cégekkel)

forrás: BKV

2009. június 9., kedd

Daganatos halál százezer lakosra 2007


















Daganatos halál százezer lakosra 2007-ben Magyarország megyéiben.

forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv

Oktatás

Magyarországon 2008-ban a 18 év alattiak száma: 1.880.849 volt. (A 62 év felettiek száma: 1.959.159 fő.)

(következőekben a felnőtt oktatás keretében tanuló felnőttek nem szerepelnek)
  • Ebből óvodás 323.958 gyermek (ezekre 29.920 pedagógus vigyáz).
  • Általános iskolás: 809.160 gyermek (78.073 pedagógus).
  • Szakiskolás: 123.192 (8.942 pedagógus)
  • Speciális szakiskolás: 9.773 (1.374)
  • Gimnázium: 200.026 (18.687)
  • Szakközépiskola: 242.016 (20.187)
  • Felsőoktatás: 242.893 (22.376)
GDP arányosan körülbelül hasonlóan költünk (talán kicsit kevesebbet), mint Európa nagyrésze. Viszont az általános iskola 1.-4. osztályánál a pedagógusok száma arányaiban nagyobb, mint Európában (lásd táblázat):

























Összességében 2007-ben a GDP 4,84%-át költöttük oktatásra. 
Ez 1.228,4 milliárd forint, ebből
  • Óvoda: 179,0 milliárd forint
  • Alapfokú oktatás: 438,7 milliárd forint
  • Középfokú oktatás: 267,3 milliárd forint
  • Felsőfokú oktatás: 242,8 milliárd forint
  • a maradék az egyéb oktatásokra ment el.
forrás: KSH évkönyvek, KSH Oktatási statisztikai évkönyv, Eurostat

2009. június 8., hétfő

Önkormányzatok

A top3 város önkormányzatának adatai, gazdálkodása:

Budapest: 1.702.297 lakos
Debrecen: 205.084 lakos
Miskolc: 171.096 lakos

Budapest Fővárosi Önkormányzat:
kiadási főösszeg: 531,8 milliárd forint, 
ebből kb. negyede személyi költségek (ebben benne vannak pl. a tanárok, vagy pl. orvosok), felújítások 26,8 milliárdot tesznek ki, vannak nagyobb projektek 4-es metró évente 78 milliárdba kerül, vagy a 2-es metró felújítása és szerelvénycseréje 14 milliárd, vízgazdálkodásra (pl. szennyvíztisztítási beruházások) 36 milliárd.

Viszont Budapestre nem csak a Fővárosi Önkormányzat költ, hanem a kerületek is, ugyanis Budapesten kétszintű önkormányzat, ahol törvény által megállapított elosztás van a feladatok, és a bevételek szempontjából is. 
Tehát ezeknek az önkormányzatoknak a gazdálkodása nem szerepel a fenti összegben. Néhány példa a kerületek költségvetésére (kiadási főösszeg):
Újpest: 15,6 milliárd forint, vagy
Újbuda: 31 milliárd forint.

Debrecen:
kiadási főösszeg: 47,3 milliárd forint,
ebből kb. 45% személyi kiadások, nagyobb projektek 3,5 milliárdot kötnek le.

Miskolc:
kiadási főösszeg: 50,6 milliárd forint,
ebből 50% személyi kiadások. Általában jellemző, hogy az oktatási kiadások a legjelentősebbek egy önkormányzatnál, ez Miskolcnál 18,5 milliárd forint.

forrás: 28/2009 Fővárosi Közgyűlési rendelet, Debrecen, Újpest, Újbuda, Miskolc

Nyelvtudás

Sajnos ez is olyan téma, ahol Európában eléggé a végén kullogunk.

Hátulról a sorrend (a lakosság százaléka, aki legalább egy másik nyelvet tud, mint az anyanyelve):
  • Írország 34% (de hát angolul tudnak, ami a legeltejedtebb Európában, lásd lejjebb)
  • Egyesült Királyság 38% (náluk is az előbbi a helyzet)
  • Olaszország 41%
  • Portugália 42%
  • Magyarország 42%
Az angolt egyébként 38% az EU-nak társalgási szinten tudja (utána német és a francia jön 14-14%-kal), így egy brit, vagy ír állampolgár elég nagy valószínűséggel tud kommunikálni. Viszont a magyar nemzetiségűektől eltekintve a magyar valószínűleg nem túl ismert, tehát pont számunkra lenne fontos más nyelv ismerete. Érdemes tanulnunk, mert az egyesülő Európában elég nehéz lesz másképp érvényesülnünk.

Magyarországon a németet (25%), és az angolt (23%) ismerjük társalgási szinten.

forrás: link

EU költségvetés

Nem mennék bele az EU szervezetének elemzésébe, mert még én sem vagyok tisztában teljes egészében (nem arra tervezték, hogy "egyszerű" emberek megértsék :)) .

Viszont tudható, hogy mekkora a költségvetése 2007-ben (kiadás):
121,3 milliárd euró = (mai napi áron 1 euró = 286,94 Ft)  kb. 34.806 milliárd forint (összehasonlításul a magyar GDP 2007-ben: 25.419 milliárd forint).

Ebből saját magára 6,7 milliárd eurót költ ( = 1.922 milliárd forint), ebből
  • EU Parlamentre: 1.342 millió euró ( = 385 milliárd forint) 
  • EU Tanácsra: 508 millió euró ( = 146 milliárd forint) 
  • EU Bizottságokra: 3.238 millió euró ( = 929 milliárd forint) 
  • EU Bíróságra: 265 millió euró ( = 76 milliárd forint) 
  • EU Számvivőkre: 109 millió euró ( = 31 milliárd forint) 
  • EU Gazdasági és szociális bizottságra: 104 millió euró ( = 30 milliárd forint) 
  • Régiók bizottsága: 65 millió euró ( = 19 milliárd forint) 
  • EU Ombudsmanok: 7 millió euró ( = 2 milliárd forint) 
  • EU Adatvédelmi biztos: 4 millió euró ( = 1 milliárd forint) 
  • nyugdíjak (EU nyugdíjasai): 963 millió euró ( = 276 milliárd forint) 
  • EU Iskolák: 129 millió euró ( = 37 milliárd forint) 
A maradék pénzeket visszafizetik különböző támogatások formájában a tagállamoknak. Magyarország 2.428 milliárd eurót kapott (759 milliárd eurót fizetett be).

Az Európai Parlamentbe 785 képviselőt küldünk a választások folyamán, ebből Magyarország 22 képviselőt. Egy Parlamenti képviselőre eső összköltség: 385 milliárd forint osztva 785-tel = félmilliárd forint évente.

Összehasonlításul a magyar Parlament 2007-es költségvetése 75,7 milliárd forint volt, 386 képviselővel számolva = 0,2 milliárd forint per képviselő.

forrás: link, és a költségvetés


2009. június 4., csütörtök

EU pénzek

A KSH adatai alapján 2007-ben az EU-tól kapott támogatások összege: 198,4 milliárd forint volt. Az EU-nak fizetett adók viszont 87,3 milliárd forint volt.
Az egyenleg tehát: 111,1 milliárd forint volt.

Ezt érdemes a GDP-hez viszonyítani: 25.419,2 milliárd forint, vagy például a befizetett SZJA-hoz:
kb. 2.000 milliárd, de ez az összeg elég lenne finanszírozni a háziorvosokat, vagy majdnem beleférnek a munkanélküli ellátások.

Persze az EU számunkra nem csak a közvetlen pénzegyenleg miatt fontos. Könnyebb kereskedelem, munkahelyek, tőkeáramlás, turizmus, politikai presztízs, stb.

forrás: KSH évkönyvei


Magyarország "előkelő" helyezései a világon

Már láttuk az egyik előző posztban, hogy a világon a harmadikok vagyunk a rákban meghaltakban (egységnyi lakosságra vonatkoztatva).
Azt is láttuk, hogy nagyjából az elsők között vagyunk a TV nézés időtartamában Európában, és egyben a legkevesebbet sportolunk.
A bevitt kalória mennyiség alapján is előkelő helyen vagyunk Európában.

Ehhez sajnos sikerült új rekordokat találnom:
  • alkohol fogyasztásban (egy felnőttre számított tiszta alkohol per év) 2003-as adatok alapján harmadikok vagyunk
  • dohányosok aránya a felnőtt lakosság tekintetében Magyarország a tizedik volt a 2005-ös adatok alapján
forrás: WHO

2009. június 3., szerda

nemzetközi utasforgalom 2007

Magyarországra 2007-ben 42.468.000 fő érkezett, ebből 8.638.000 több napra (a többi még aznap távozott). 

Az aznap távozók fele Ausztriából, Romániából és Szlovákiából jött.
A több napra maradók közül 2 millió Németországból, 1 millió Romániából, majdnem 1 millió Ausztriából, félmillió Szlovákiából jött.

A fenti külföldiek több, mint 900 milliárd forintot költött itthon.

A magyarok 17.269.000 utazást tettek külföldön, ebből 5.949.000 utazás volt többnapos. Mi 577 milliárd forintot költöttünk el külföldön.

forrás: KSH évkönyve

Legtöbb alkalmazottat alkalmazó cégek listája

A Figyelő Top200 cégei közül kiválogattam a 10.000 főnél többet alkalmazó cégek listáját (2007):
  • Magyar Posta: 36.429
  • MÁV: 34.236
  • Tesco Global: 19.027
  • MOL: 14.500
  • GE Hungary: 13.835
  • BKV: 13.149
  • Magyar Telekom: 11.723
  • Spar Magyarország: 10.610
Az összes alkalmazott az országban 2007-ben: 2.760.700 fő volt, tehát a fenti cégek a teljes alkalmazottak 5,6%-át alkalmazták.

forrás: Figyelő top200, KSH évkönyve