Országok GDP-je

Top 10 ország GDP a PPP nemzetközi dollárra számolva 2008 (abszolút érték):

• USA: 14.264 milliárd nemz.dollár
• Kína: 7.916 milliárd nemz.dollár
• Japán: 4.354 milliárd nemz.dollár
• India: 3.288 milliárd nemz.dollár
• Németo.: 2.910 milliárd nemz.dollár
• Oroszo.: 2.260 milliárd nemz.dollár
• Egyesült Kir.: 2.230 milliárd nemz.dollár
• Franciao.: 2.130 milliárd nemz.dollár
• Brazília: 1.981 milliárd nemz.dollár
• Olaszo.: 1.814 milliárd nemz.dollár
• ...
• Magyaro. 196 milliárd nemz.dollár

A teljes világ 68.996 milliárd nemz.dollár. Még megjegyzendő, hogy az EU GDP-je (PPP) 15.247 milliárd nemz.dollár, tehát az első helyen állna, ha egy országként számolnánk vele.

Az egy főre eső GDP (PPP) top 10 országa:

• Katar: 85.868 milliárd nemz.dollár
• Luxemburg: 82.306 milliárd nemz.dollár
• Norvégia: 53.451 milliárd nemz.dollár
• Szingapúr: 51.142 milliárd nemz.dollár
• Brunei: 50.117 milliárd nemz.dollár
• USA: 46.859 milliárd nemz.dollár
• Hong Kong: 43.811 milliárd nemz.dollár
• Svájc: 42.783 milliárd nemz.dollár
• Írország: 42.539 milliárd nemz.dollár
• Hollandia: 40.431 milliárd nemz.dollár
• ...
• Magyaro.: 19.499 milliárd nemz.dollár

forrás: IMF

Háztartások fogyasztása

Mire költjük a nagynehezen megkeresett pénzünket?

A következőkben egy statisztikai magyarra (ezentúl SM-nek hívom) számolom ki, hogy havonta mennyit mire költünk. Vegyük figyelembe, hogy ebben benne vannak a csecsemők, és a nyugdíjasok is!

Egy SM keresete csak felerészben jön bérből és fizetésből, a másik fele nagyobbrészt társadalmi juttatásokból jön (pl. ilyen a nyugdíj is, de a GYES is). 

Az így összejövő bevétel 2006-ban 142 ezer forint volt havonta.

Ezt a pénzt a következő módon költjük el (csökkenő sorrendben)

• 25.400 forint rezsi (víz, villany, gáz) és lakberendezés
• 18.000 forint élelmiszerre és üdítőre
• 17.200 forint közlekedésre és szállításra
• 9.500 forint alkoholra, dohányárura, kábítószerre (mint mondtam a csecsemők is benne vannak!)
• 8.400 forint szabadidő, kultúra
• 5.400 forint vendéglátási szolgáltatásokra
• 4.500 forint hírközlés (pl. mobil)
  
• 3.800 forint egészségügy (például gyógyszerek)
• 3.600 forint ruházkodás
• a többi egyebek...

A táplákozásnál meg kell említeni, hogy egy SM 3.282 Kcal eszik meg naponta, 104,6 gramm fehérjét, 148,3 gramm zsírt, 386,9 gramm szénhidrátot. 

Meg ne kérdezzetek egy fogyókúrázót, hogy ez mennyivel több, mint amennyit "szabadna" ennünk...

forrás: KSH évkönyvei

Költségvetési szféra

Körülbelül 2,5 millió foglalkoztatott dolgozik Magyarországon. 

Ebből kb. 700 ezer a költségvetési szférában.

A legnagyobb tétel az önkormányzatoknál lehet (egyenlőre nem találtam pontos kimutatást erről, de körülbelül félmillió dolgozhat önkormányzatoknál).

Ezután az oktatás jön 58 ezer emberrel (mindig beleértve az adott minisztériumot is), majd igazságügy (ügyészség, bíróságok, stb.) 57 ezer emberrel.

20-30 ezer között van az egészségügy, honvédelem és a pénzügy minisztérium és a hozzátartozó költségvetési cégek.

Az egyebeknél megemlíteném az Akadémiát 5500 fővel, vagy például a nyugdíjbiztosítónál dolgozó 3900 főt.

forrás: költségvetés (lásd régebbi posztok)

Államháztartás bevételei

Az államháztartás (tehát nem csak kormányzat, hanem önkormányzatok, és a különböző alapok (pl TB)) bevételei milyen befizetésekből jön össze?

A teljes GDP 26,5 ezer milliárd forint. Ebből az állam kb. 14 ezer milliárdot von magához, hogy többségében újra elossza (lásd régebbi posztokat).

Ez a magához vonás nagyságrendileg a következő főbb tételekből jön össze:

• lakossági befizetések (nagyobbrészt SZJA): 2 ezer milliárd
• gazdálkodó szervezetek befizetései (kb fele a társasági adó): 1,2 ezer milliárd forint
• fogyasztáshoz kapcsolt adók (nagyobbrészt áfa): 3,1 ezer milliárd forint
• TB 3,5 ezer milliárd forint
• a maradék (kb. 4,2 ezer milliárd forint) egyéb adók, illetékek, egyéb bevételek, szolgáltatások díjai, pénzügyi műveletek eredményei, stb...

Összehasonlításul: jelenleg a vagyonadó kapcsán 60-120 milliárd forintról beszélnek, mint várható bevétel.

forrás: link, link

Jóléti funkciók

A jóléti funkciót tovább bontanám (a jóléti funkció 2008-ban a teljes megtermelt GDP 31%-a volt, és értékben 8.231 milliárd forint volt):

Oktatási tevékenységek és szolgáltatások: 1.501 milliárd, ebből:

• Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás: 434 milliárd forint
• Középfokú oktatás: 258 milliárd forint
• Felsőfokú oktatás: 418 milliárd forint
• Egyéb oktatás: 391 milliárd forint

Egészségügy: 1.210 milliárd forint, ebből:

• Kórházi tevékenységek és szolgáltatások: 500 milliárd forint
• Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat: 81 milliárd forint
• Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás: 151 milliárd forint
• Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások 40 milliárd forint
• Egyéb egészségügy: 437 milliárd forint

Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások: 4.607 milliárd forint, ebből:

• Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások: 476 milliárd forint
• Nyugellátások: 2.679 milliárd forint
• Egyéb társadalombiztosítási ellátások: 93 milliárd forint
• Munkanélküli ellátások: 139 milliárd forint
• Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások: 531 milliárd forint
• Egyéb szociális támogatások: 354 milliárd forint
• Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások: 336 milliárd forint

Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások: 548 milliárd forint (most nem bontom tovább)

Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások: 365 milliárd forint, ebből:

• Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások: 69 milliárd forint
• Kulturális tevékenységek és szolgáltatások: 182 milliárd forint
• Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások: 54 milliárd forint
• Hitéleti tevékenységek: 35 milliárd forint
• Párttevékenységek: 3 milliárd forint
• Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek: 23 milliárd forint

forrás: link és az előző posztok

GDP felhasználás - államháztartás historikus adatok

forrás: KSH évkönyvei

GDP felhasználása - államháztartás 2.

Most nézzük meg az államháztartás mire költ. Először nézzük meg a 2009-es költségvetésben 2008-ra számolt adatokat (amit elérhetőek megbízhatóbb számok, akkor írok új posztot):

Részletesebben melyik felirat mit jelent:

• Állami működési funkciók: ide tartoznak például a törvényhozó és végrehajtó szervek, vagy a külügyek, a védelem (pl. Honvédség), az igazságszolgáltatás, vagy a rendőrség is.
  
• Jóléti funkciók: oktatás, egészségügy, TB, nyugdíjak, vagy a kultúra támogatása is.
• Gazdasági funkciók: bányászat, közúti közlekedés, vasút, távközlés, környezetvédelem.
• Államadósságkezelés: ez magáért beszél.

Számszerűen ezek az összegek:

Állami működési funkciók: 1.234 milliárd forint

Jóléti funkciók: 8.231 milliárd forint

Gazdasági funkciók: 1.907 milliárd forint

Államadósságkezelés: 1.111 milliárd forint

Egyéb tételek: 363 milliárd forint.

forrás: link és az előző bejegyzések

GDP felhasználása - államháztartás 1.

Komoly elméleti fejtegetéseket nem tennék (egyébként sem érzem magam erre szakavatottnak), de annyit tudni kell, hogy a GDP felhasználása a következőkből áll össze:

• háztartások fogyasztása
• kormányzat fogyasztása (bár én inkább állami fogyasztásnak hívnám)
• beruházások
• külkereskedelmi egyenleg

Ezeken később végig fogok menni. De fel akartam vetni, hogy az itt szereplő kormányzat fogyasztása, nem egyenlő a kormány költségvetésével! Ugyanis ebből a költségvetésből jelentős összegek kerülnek a háztartásokhoz is, pl támogatások formájában.

Egyébként a kormány költségvetése (központi költségvetés) sem egyenlő az államháztartással. Ugyanis az államháztartásban benne vannak az önkormányzatok költségvetése is, illetve a Társadalombiztosítás, és más önálló alapok is.

Jelenleg azon zajlik a polémia, hogy az államháztartás túl nagy arányt képez a megtermelt GDP-hez képest, tehát túl sok pénzt oszt újra. Ehhez nézzük meg a számokat:

forrás: KSH évkönyvei

Termelésben résztvevők arányának összehasonlítása Szlovákiával

forrás: Szlovákia statisztikái: link

Külföldiek szerepe a GDP megtermelésében

A külföldi tulajdonú vállalatokban dolgozik a magyar munkavállalók 13% körüli része (már jó ideje, de legalább 2000 óta - eddig volt adatom). Ugyanakkor ezek a vállalatok termelik meg a GDP 17-20%-át (2006-ban inkább 20% körül, még előtte inkább a 17-18% körül).

Külföldi tulajdonosok által befektetett alaptőke alapján (2006-ban) a következő országok jeleskednek:

1. Németország (a teljes befektetés 27%-a az övék)
2. Hollandia (14%)
3. Ausztria (11%)
4. Nagy-Britannia (6%)

Az EU minimum 77%-ot tesz ki (pontos arány azért nem állapítható meg, mert vannak nem elosztható befektetések).

Legnagyobb részt (2006-ban) a feldolgozó ipart tartják a kezükben (51%), és a pénzügyi közvetítést (47%), valamint a bányászatot (38%), a kereskedelmet (37%). Legkevésbé a mezőgazdaságot és villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátást (2-3% körül).

A magyarok külföldi tőkebefektetése jóval kisebb a külföldiek Magyarországon befektetett tőkéjéhez képest. Bár 2000 és 2006 között a külföldiek tőkebefektetése közel megháromszorozódott, addig a magyarok külföldi tőkebefektetése közel meghétszereződött. 2006-ban ez az arány így nézett ki:

• külföldiek által Magyarországon befektett tőke: 13.843,3 milliárd forint
• magyarok által külföldön befektett tőke: 2.327,2 milliárd forint

A magyarok főleg Szlovákiában, Hollandiában, Horvátországban fektetnek be.

forrás: KSH évkönyvei

GDP megtermelésében résztvevők historikus adatai

forrás: KSH évkönyvei, valamint link

GDP volumenindexének összehasonlítása Szlovákiával

forrás: előző posztok, és link

GDP megtermelésében résztvevők

A GDP-t 2009 januárjában 2.686.800 munkavállaló állította elő. Ebből 1.894.100 dolgozó a versenyszférában dolgozott és 707.300 a költségvetési szférában.

Gazdasági ág. ágazat alapján:

1. Szolgáltatás a GDP 57% termeli, miközben a munkavállalók 66%-át foglalkoztatja.
   
2. Ipar a GDP 21%-át termeli, és a munkavállalók 27%-át foglalkoztatja.
3. Mezőgazdaság a GDP 4%-át termeli, és a munkavállalók 3%-át foglalkoztatja.
4. Építőipar a GDP 4%-át termeli, és a munkavállalók 4%-át foglalkoztatja.

Mindeközben ekkor Magyarország teljes népessége: 10.028.000 volt, tehát a teljes népesség 26,8%-a volt alkalmazásban (kb minden negyedik ember!).

forrás: link, link valamint az előző posztok

GDP historikus adatok

Historikus GDP adatok folyó áron (millió forint):

1991  -- 2 498 300

1992  -- 2 942 700

1993  -- 3 548 300

1994  -- 4 364 800

1995  -- 5 614 000

1996  -- 6 893 900

1997  -- 8 540 700

1998  --10 087 400

1999  --11 393 500

2000 --13 150 800 

(új módszertan szerint: 13 531 800)

2001 --15 272 600

2002 --17 148 400

2003 --18 914 900

2004 --20 695 400

2005 --21 997 400

2006 --23 785 200

2007 --25 419 200

2008 --26 469 999

GDP volumenindexek

(ezt a KSH számolja, nem egyszerűen csak egy osztás az előző évvel)

(előző év=100)

1991  --  88,1

1992  --  96,9

1993  --  99,4

1994  --102,9

1995  --101,5

1996  --101,3

1997  --104,6

1998  --104,9

1999  --104,2

2000 --105,2 

2001 --104,1

2002 --104,1

2003 --104,2

2004 --104,8

2005 --104,0

2006 --104,1

2007 --101,1

2008 --100,5

forrás: link , valamint link

GDP 2008

Magyarország 2008-ban folyó áron a következő bruttó hazai terméket termelte (GDP):

26.469.999.000.000 forint (26 és félezer milliárd forint)

Ebből 57%-ot a szolgáltatások termelték meg (főleg pénzügyi szolgáltatások, majd a közigazgatás/oktatás/egészségügy/szociális ellátás, valamint kereskedelem és vendéglátás).

Az ipar 21%-ot termelt. A legkevesebbet 4-4%-ot a mezőgazdaság és az építőipar.

Historikus adatok és nemzetközi összehasonlítást később végzek.

forrás: link