rák statisztika

Felkeltette az érdeklődésemet az előző posztban közölt rák adatok.

Kicsit jobban utánamentem, és a következővel egészítem ki az ott leírtakat.

Nemcsak Európában, hanem az egész világon "előkelő" helyet foglalunk el rákban meghaltak tekintetében. 2002-ben WHO adatai alapján a harmadikok voltunk a listán, ahol a legtöbb rákban meghalt ember volt egységnyi lakosságra.

Minket csak Mongólia és Bolívia előz meg.

Mongóliában jellemzően mind férfiaknál, mind nők a májrák szedi áldozatát, míg Bolíviában a férfiak esetében a prosztatarák, míg a nőknél a méhnyakrák.

Nálunk a férfiaknál a már említett tüdőrák, a nőknél a melrák a fő ok.

A számok alapján Mongóliában kb. másfélszer annyian, Bolíviában 1 1/4 annyian  halnak meg rákban, mint Magyarországon. 

Utánunk Grenada jön, majd Sierra Leone, a listában közel hozzánk van néhány volt szocialista ország, de nagyon sok az afrikai és dél-amerikai ország. Nyugat-európai országok közül Dánia került még előre a 16. helyre.

forrás: WHO adatbázisai

villamosenergia

Magyarország áramfogyasztása 2007-ben (jellemzően nem változik, így elégséges kiindulási alap): 40.854 GWh. Ebből 3.959 GWh hálózati veszteség.

A nagyobb fogyasztók top5:

• Feldolgozóipar: 12.789 GWh
• Háztartások: 10.493 GWh
• Kereskedelem: 2.293 GWh
• Szállítás, posta, hírközlés: 2.208 GWh
• Villamosenergia-, hő-, gáz-, vízellátás: 2.039 GWh

Érdekességként megemlítem a közvilágítást, ami 194 GWh-t fogyaszt.

Ha ez utóbbit (közvilágítás) a közüzemi átlagárral szorzom fel, akkor több, mint 5 milliárd forint jön ki.

A háztartásokra tehát 10.493 GWh fogyasztás jut, ami 10.493.000.000 kWh-nak felel meg, ami egy főre számolva ezer kWh környékén van évenként, ami a lakossági átlagárral számolva 28.800 Ft / év, persze ez csak az átlag!

Összehasonlításul:

• 100 wattos égő egy napig ég = 2,4 kWh = 69,12 Ft
• ugyanez 20 wattos energiatakarékossal = 0,48 kWh = 13,824 Ft

egy konkrét lcd tv adatai: 

• 179 W-os, és egy napig nézzük = 4,296 kWh = 123,7 Ft
  
• ugyanez csak stand-by üzemmódban áll egy napig (0,17 Wh) =  0,12 Ft = 12 fillér naponta

Ezt az áramot a következő módon állítjuk elő:

• Földgáz: 15.116 GWh
• Atomerőmű: 14.677 GWh
• Szén: 7.350 GWh
• Biomassza: 1.488 GWh
• Fűtőolaj: 589 GWh
• Egyéb megújuló: 340 GWh
• Vízenergia: 210 GWh
• Szél: 110 GWh

forrás: link, link

Halálozás

Magyarországon 2007-ben 132.938 ember halt meg. Ebből 38.741-en 65 év alattiak voltak.

Legtöbben keringési rendszer betegségei miatt haltak meg: 66.547 ember, ebből is Ischaemiás szívbetegségekben: 33.514 ember.

A másik nagy kategória a dagantos betegségek: 32.747 ember, ebből is a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatt: 8.155 ember (itt jelentősebb különbség van a férfiak és nők között: férfiak: 5.581, nők: 2.574).

65 év alattiak között a daganatok valószínűbbek: 13.047 ember (a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatt: 4.081 ember), a keringési betegségek 11.080 ember halálát okozták (Ischaemiás szívbetegségekben: 5.521 ember). A 65 év alattiak között már nagy az aránya az alkoholos májbetegségek számának is: 2.681 ember (ebből 2.596 férfi).

Nem betegségben (baleset, öngyilkosság, gyilkosság, stb.) 7.438 ember halt meg. Ebből motoros jármű balesetben 1.328 fő, szándékos önártalom által 2.450. Ezeknél nagyobb rész 65 év alattiak voltak.

Daganatok esetében kiemelkedünk (elsők vagyunk) Európában (az átlaghoz képest 32%-kal több esetünk van), például Németországnak esetszáma 2/3-a a magyarénak egységnyi lakosra vetítve.

Ischaemiás szívbetegségekben is csak a volt szovjet köztársaságok és Szlovákia előz meg minket egységnyi lakosra vetítve, de például Németország esetszáma csak 40%-a a magyarénak (Németországtól vannak sokkal jobb számok is, például Franciaország, ahol csak 15%-a a magyar adatnak az esetszám).

forrás: KSH évkönyv, Eurostat

Időmérleg

A következő adatok néhány későbbi posztnál fontosak lesznek, például, amikor az egészségügyi helyzetünket fogom elemezni.

Tehát hogyan töltjük napjainkat itthon és az EU-ban?Nagyobb kategóriabontásban így néz ki itthon egy nap, most csak férfiakra vonatkoztatva, akik 20-74 kor közöttiek:

Az, hogy a munka/tanulás csak ennyi idő az annak a következménye, hogy Magyarországon az aktív dolgozók száma nagyon alacsony, főleg más országokhoz képest. 

Nézzük meg, hogy 15-64 korúak között mennyi az aktív dolgozó, összehasonlítva néhány országgal:

Jöjjönek a problémás dolgok. Bár lenne időnk (lásd férfiak szabadidejét):

Viszont ezt a szabadidőt így töltjük el:

Az olvasás tekintetében hátul kullogunk a már említett országok között, ezen belül a kb fele a könyvolvasás (itt is hátul vagyunk), de még két tételt emelnék ki és hasonlítanám össze európai országokkal:

TV nézés (videózás):

A másik a sportjellegű tevékenység. De mivel a sportjellegű tevékenységben benne van például a kutyasétáltatás is, ezért inkább ezen belül az intenzív sportot emelem ki (amit valóban sportnak gondolunk - Magyarországon jellemzően a futball):

forrás: Eurostat

A központi költségvetés adósságának összevetése az EU-val

A lenti adatokat (ahol is a központi költségvetés adósságát vetettük össze a GDP-vel) érdemes európai viszonylatban is megvizsgálni:

forrás: Eurostat (lásd alább)

Központi költségvetés bruttó adóssága

A központi költségvetés bruttó adósságát láthatjuk a következő ábrán:

Az abszolút számok talán nem elég beszédesek, ezért érdemes megnézni a számokat a GDP százalékában:

forrás: ÁKK, KSH évkönyvek

Háztartások vagyona és hitelei

egjelent a KSH 2008-as évkönyve, így nemsokára 2008-as adatokkal tudok dolgozni. Addig (főleg a trendek megfigyelése miatt) a 2007-es, illetve régebbi adatokkal dolgozom.

2007-ben a háztartások vagyona 23.962 milliárd forint volt. Ez majdnem annyi, amennyi ebben az évben megtermelt GDP. Viszont ezt a vagyont 8.120,2 milliárd forint hitelállománnyal sikerült a háztartásoknak elérni. 

A következő ábra mutatja, a háztartások teljes vagyonának viszonyulását a GDP-hez, látható a nettó vagyon is (ami a teljes vagyon levonva a hitelállomány), külön(mégegyszer) feltüntettem a hitelállomány változását is, hogy látható legyen ennek emelkedése, de persze ez látható lenne úgy is, hogy a teljes vagyon és a nettó vagyon közötti rést tanulmányozzuk.

Ezek az értékek nem feltűnőek az EU adataihoz képest, lásd néhány EU ország adata:

A magyar háztartások hiteleinek mintegy huszada rövidlejáratú a többi hosszúlejáratú. 2007-ben körülbelül fele volt deviza alapú hitel, de azóta szinte csak deviza alapú hitelezés folyt, így napjainkra 2/3-a deviza alapú lett az összes lakossági hitelállományból.

forrás: Eurostat, MNB, KSH évkönyvei