Ezután Kína jön, ha az exportot tekintjük, akinél a fenti százalékok 12,2%, illetve 8,3%. De persze az Egyesült Államok is kihagyhatatlan: 11,6%, illetve 19,2%.
Ehhez azért hozzá kell tenni azt, hogy a kínai export növekedése jóval gyorsabb, mint az EU-é, illetve az USA-é.
A fenti országokhoz közel van még Japán is.
A külkereskedelmi egyenlegek tekintetében Kínának van a legnagyobb kereskedelmi pozitívuma, majd Oroszország következik, és Szaúd-Arábia következik. Kereskedelmi negatívumok közül a legnagyobb az USA-é, majd az EU következik.
Az EU exportja főleg az USA-ba megy (21%), míg az import főleg Kínából jön (16,2% és növekszik).
Magyarországnak az egyenlege az évek folyamán a negatívból egyre inkább a nulla közelébe került. Míg az EU-n kívüli országokkal az egyenlegünk mindig negatívban volt, addig az EU-n belül mindig pozitívban.
Magyarország fő export célpontja főleg Németország (kb. egyharmada megy oda), ezután jön Olaszország, de már csak a Németországba menő export ötöde megy ide.
Import tekintetében Németországot Kína követi, erőteljes hajrával leelőzve Oroszországot (ahonnan a legtöbb energiahordozót hozzuk be), majd Ausztria követi őket, de az arányok közel hasonlóak, mint az előbb.
Magyarország nyitottsága (az export-import aránya a GDP-hez mérve) az EU-ban az export szerint a 4. (69,2% az export aránya a GDP-hez), míg az import tekintetében is a 4. (69,3%).
Nagyobb arányt export tekintetében Belgium, Szlovákia, Hollandia, import tekintetében Belgium, Szlovákia, Bulgária ért el.
Legkisebb arányt Ciprus (bár ez importra ez nem igaz), Görögország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország mutat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése