villamosenergia

Magyarország áramfogyasztása 2007-ben (jellemzően nem változik, így elégséges kiindulási alap): 40.854 GWh. Ebből 3.959 GWh hálózati veszteség.

A nagyobb fogyasztók top5:

• Feldolgozóipar: 12.789 GWh
• Háztartások: 10.493 GWh
• Kereskedelem: 2.293 GWh
• Szállítás, posta, hírközlés: 2.208 GWh
• Villamosenergia-, hő-, gáz-, vízellátás: 2.039 GWh

Érdekességként megemlítem a közvilágítást, ami 194 GWh-t fogyaszt.

Ha ez utóbbit (közvilágítás) a közüzemi átlagárral szorzom fel, akkor több, mint 5 milliárd forint jön ki.

A háztartásokra tehát 10.493 GWh fogyasztás jut, ami 10.493.000.000 kWh-nak felel meg, ami egy főre számolva ezer kWh környékén van évenként, ami a lakossági átlagárral számolva 28.800 Ft / év, persze ez csak az átlag!

Összehasonlításul:

• 100 wattos égő egy napig ég = 2,4 kWh = 69,12 Ft
• ugyanez 20 wattos energiatakarékossal = 0,48 kWh = 13,824 Ft

egy konkrét lcd tv adatai: 

• 179 W-os, és egy napig nézzük = 4,296 kWh = 123,7 Ft
  
• ugyanez csak stand-by üzemmódban áll egy napig (0,17 Wh) =  0,12 Ft = 12 fillér naponta

Ezt az áramot a következő módon állítjuk elő:

• Földgáz: 15.116 GWh
• Atomerőmű: 14.677 GWh
• Szén: 7.350 GWh
• Biomassza: 1.488 GWh
• Fűtőolaj: 589 GWh
• Egyéb megújuló: 340 GWh
• Vízenergia: 210 GWh
• Szél: 110 GWh

forrás: link, link

Halálozás

Magyarországon 2007-ben 132.938 ember halt meg. Ebből 38.741-en 65 év alattiak voltak.

Legtöbben keringési rendszer betegségei miatt haltak meg: 66.547 ember, ebből is Ischaemiás szívbetegségekben: 33.514 ember.

A másik nagy kategória a dagantos betegségek: 32.747 ember, ebből is a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatt: 8.155 ember (itt jelentősebb különbség van a férfiak és nők között: férfiak: 5.581, nők: 2.574).

65 év alattiak között a daganatok valószínűbbek: 13.047 ember (a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatt: 4.081 ember), a keringési betegségek 11.080 ember halálát okozták (Ischaemiás szívbetegségekben: 5.521 ember). A 65 év alattiak között már nagy az aránya az alkoholos májbetegségek számának is: 2.681 ember (ebből 2.596 férfi).

Nem betegségben (baleset, öngyilkosság, gyilkosság, stb.) 7.438 ember halt meg. Ebből motoros jármű balesetben 1.328 fő, szándékos önártalom által 2.450. Ezeknél nagyobb rész 65 év alattiak voltak.

Daganatok esetében kiemelkedünk (elsők vagyunk) Európában (az átlaghoz képest 32%-kal több esetünk van), például Németországnak esetszáma 2/3-a a magyarénak egységnyi lakosra vetítve.

Ischaemiás szívbetegségekben is csak a volt szovjet köztársaságok és Szlovákia előz meg minket egységnyi lakosra vetítve, de például Németország esetszáma csak 40%-a a magyarénak (Németországtól vannak sokkal jobb számok is, például Franciaország, ahol csak 15%-a a magyar adatnak az esetszám).

forrás: KSH évkönyv, Eurostat

Időmérleg

A következő adatok néhány későbbi posztnál fontosak lesznek, például, amikor az egészségügyi helyzetünket fogom elemezni.

Tehát hogyan töltjük napjainkat itthon és az EU-ban?Nagyobb kategóriabontásban így néz ki itthon egy nap, most csak férfiakra vonatkoztatva, akik 20-74 kor közöttiek:

Az, hogy a munka/tanulás csak ennyi idő az annak a következménye, hogy Magyarországon az aktív dolgozók száma nagyon alacsony, főleg más országokhoz képest. 

Nézzük meg, hogy 15-64 korúak között mennyi az aktív dolgozó, összehasonlítva néhány országgal:

Jöjjönek a problémás dolgok. Bár lenne időnk (lásd férfiak szabadidejét):

Viszont ezt a szabadidőt így töltjük el:

Az olvasás tekintetében hátul kullogunk a már említett országok között, ezen belül a kb fele a könyvolvasás (itt is hátul vagyunk), de még két tételt emelnék ki és hasonlítanám össze európai országokkal:

TV nézés (videózás):

A másik a sportjellegű tevékenység. De mivel a sportjellegű tevékenységben benne van például a kutyasétáltatás is, ezért inkább ezen belül az intenzív sportot emelem ki (amit valóban sportnak gondolunk - Magyarországon jellemzően a futball):

forrás: Eurostat

A központi költségvetés adósságának összevetése az EU-val

A lenti adatokat (ahol is a központi költségvetés adósságát vetettük össze a GDP-vel) érdemes európai viszonylatban is megvizsgálni:

forrás: Eurostat (lásd alább)

Központi költségvetés bruttó adóssága

A központi költségvetés bruttó adósságát láthatjuk a következő ábrán:

Az abszolút számok talán nem elég beszédesek, ezért érdemes megnézni a számokat a GDP százalékában:

forrás: ÁKK, KSH évkönyvek

Háztartások vagyona és hitelei

egjelent a KSH 2008-as évkönyve, így nemsokára 2008-as adatokkal tudok dolgozni. Addig (főleg a trendek megfigyelése miatt) a 2007-es, illetve régebbi adatokkal dolgozom.

2007-ben a háztartások vagyona 23.962 milliárd forint volt. Ez majdnem annyi, amennyi ebben az évben megtermelt GDP. Viszont ezt a vagyont 8.120,2 milliárd forint hitelállománnyal sikerült a háztartásoknak elérni. 

A következő ábra mutatja, a háztartások teljes vagyonának viszonyulását a GDP-hez, látható a nettó vagyon is (ami a teljes vagyon levonva a hitelállomány), külön(mégegyszer) feltüntettem a hitelállomány változását is, hogy látható legyen ennek emelkedése, de persze ez látható lenne úgy is, hogy a teljes vagyon és a nettó vagyon közötti rést tanulmányozzuk.

Ezek az értékek nem feltűnőek az EU adataihoz képest, lásd néhány EU ország adata:

A magyar háztartások hiteleinek mintegy huszada rövidlejáratú a többi hosszúlejáratú. 2007-ben körülbelül fele volt deviza alapú hitel, de azóta szinte csak deviza alapú hitelezés folyt, így napjainkra 2/3-a deviza alapú lett az összes lakossági hitelállományból.

forrás: Eurostat, MNB, KSH évkönyvei

Házasságok

2008-ban a 15 év feletti népesség 47,2% él házasságban (4.032.093 ember - a páratlan szám a kisebb statisztikai anomáliák miatt lehetett :) ).

Ez az arány 1930-ban 59,4% volt, az 1960-1990 időszakban 60-67% között mozgott. A rendszer változás után folyamatosan csökkent, ímg elérte a már említett százalékot.

Ennek a csökkenésnek két oka van, az egyik az egyik (vagy mindkét) házastárs elhalálozása, vagy válás miatt. Mind a halálozások miatti házasság megszűnés, mind a válások száma folyamatosan növekszik, amit már egyáltalán nem kompenzálnak a csökkenő számú házasságkötések (lásd ábra):

A válások száma 1930-as évek környékén 4-5.000 között volt, addig jelenleg 25.000 környékén van. 

A házasság kötések kedvelt hónapja a 1930-as években a november, majd a május és az október követi (kb 1/3-a ekkor köttetett, valószínűleg a mezőgazdasági munkákhoz való igazodás miatt)), addig 1970 után augusztus lett a kedvelt időpont, amit eleinte a május vagy a szeptember követett, ma már a július követ.

Az első házasságba lépők átlagéletkora folyamatosan nő (jelenleg férfi esetén: 33 év feletti, nő esetén: 30 év feletti), a többször házasodók áranya is növekszik (jelenleg: 30% feletti az új házasságokhoz mérten).

A válások (2007-ben: 25.160) átlagban a férfiak 40,9 éves, a nők 38 éves korában következik be, átlagosan 12,41 év házasság után. Érdekes módon ez utóbbi szám folyamatosan növekszik 1980 óta, amióta nyilvántartják. 1980-ban átlagosan 10,63 év után váltak el.

Jellemzően a nők indítják a válást: 17.596 szemben a férfiak által indított 7.559-cel, a maradék ügyész, vagy más indította el. Régebben (pl. 1963-ban) ez szinte egyenlő volt.

A válásig eltelt átlag házassági időtartamot már az előbb meghatároztam, de érdekes lehet részletesebb lebontása is:

forrás: KSH évkönyvek, illetve KSH demográfiai évkönyvei

Hollywoodi film költség

Egy weboldal megszerezte a "The Village" (Magyarországon "A Falu" néven futott) film létrehozási költségvetését.

A költségvetés mintegy 80 oldalon tölthető le, én inkább összesítést csinálnék illetve érdekességeket emelnék ki.

A film létrehozási költsége: 71.682.970 USD volt. A film költsége felsőkategóriás a többi film között (a legdrágább film háromszor ennyibe került), a bevétele ezek között közepes (260 millió USD volt). A költséghez még hozzá kell venni mintegy 44 millió hirdetési költséget. Ezen számok alapján szép hasznot hajtott, bár messze van bármelyik Harry Potter film milliárdhoz közeli teljes bevételétől és hasznától, vagy a Titanic majd kétmilliárdos bevételéhez képest. 

A nagyobb költségek:

• 14 millió USD a főbb szereplők pénze
• 7 millió USD a történet jogaiért (ami a rendezőé - Shyamalané - volt)
• 6,5 millió a producer-é volt
• 5 millió a falu felépítése volt
• 3 millió elment a kaszkadőrökre
• 3 millió a zenére
• 2 millió a hangokra
• a maradék harminc millió sok kis (általában egymilliós vagy kisebb) tételből áll, például utazási költségek, helyszín díjai, a létrehozó csapatra, make-up, ruha, vagy például 400 ezer ennivalóra.

A ruhák ezer és 50 ezer dollár között mozogtak. Az első hat főszereplő 1-5 millió között kapott, bár a főszeplő nő csak 150 ezer dollárt kapott. A kisebb szereplők 15-500 ezer között kaptak a két és fél hónapos munkáért.

forrás: link, a film leírása

Háztartások fogyasztása

Mire költjük a nagynehezen megkeresett pénzünket?

A következőkben egy statisztikai magyarra (ezentúl SM-nek hívom) számolom ki, hogy havonta mennyit mire költünk. Vegyük figyelembe, hogy ebben benne vannak a csecsemők, és a nyugdíjasok is!

Egy SM keresete csak felerészben jön bérből és fizetésből, a másik fele nagyobbrészt társadalmi juttatásokból jön (pl. ilyen a nyugdíj is, de a GYES is). 

Az így összejövő bevétel 2006-ban 142 ezer forint volt havonta.

Ezt a pénzt a következő módon költjük el (csökkenő sorrendben)

• 25.400 forint rezsi (víz, villany, gáz) és lakberendezés
• 18.000 forint élelmiszerre és üdítőre
• 17.200 forint közlekedésre és szállításra
• 9.500 forint alkoholra, dohányárura, kábítószerre (mint mondtam a csecsemők is benne vannak!)
• 8.400 forint szabadidő, kultúra
• 5.400 forint vendéglátási szolgáltatásokra
• 4.500 forint hírközlés (pl. mobil)
  
• 3.800 forint egészségügy (például gyógyszerek)
• 3.600 forint ruházkodás
• a többi egyebek...

A táplákozásnál meg kell említeni, hogy egy SM 3.282 Kcal eszik meg naponta, 104,6 gramm fehérjét, 148,3 gramm zsírt, 386,9 gramm szénhidrátot. 

Meg ne kérdezzetek egy fogyókúrázót, hogy ez mennyivel több, mint amennyit "szabadna" ennünk...

forrás: KSH évkönyvei

Költségvetési szféra

Körülbelül 2,5 millió foglalkoztatott dolgozik Magyarországon. 

Ebből kb. 700 ezer a költségvetési szférában.

A legnagyobb tétel az önkormányzatoknál lehet (egyenlőre nem találtam pontos kimutatást erről, de körülbelül félmillió dolgozhat önkormányzatoknál).

Ezután az oktatás jön 58 ezer emberrel (mindig beleértve az adott minisztériumot is), majd igazságügy (ügyészség, bíróságok, stb.) 57 ezer emberrel.

20-30 ezer között van az egészségügy, honvédelem és a pénzügy minisztérium és a hozzátartozó költségvetési cégek.

Az egyebeknél megemlíteném az Akadémiát 5500 fővel, vagy például a nyugdíjbiztosítónál dolgozó 3900 főt.

forrás: költségvetés (lásd régebbi posztok)

Államháztartás bevételei

Az államháztartás (tehát nem csak kormányzat, hanem önkormányzatok, és a különböző alapok (pl TB)) bevételei milyen befizetésekből jön össze?

A teljes GDP 26,5 ezer milliárd forint. Ebből az állam kb. 14 ezer milliárdot von magához, hogy többségében újra elossza (lásd régebbi posztokat).

Ez a magához vonás nagyságrendileg a következő főbb tételekből jön össze:

• lakossági befizetések (nagyobbrészt SZJA): 2 ezer milliárd
• gazdálkodó szervezetek befizetései (kb fele a társasági adó): 1,2 ezer milliárd forint
• fogyasztáshoz kapcsolt adók (nagyobbrészt áfa): 3,1 ezer milliárd forint
• TB 3,5 ezer milliárd forint
• a maradék (kb. 4,2 ezer milliárd forint) egyéb adók, illetékek, egyéb bevételek, szolgáltatások díjai, pénzügyi műveletek eredményei, stb...

Összehasonlításul: jelenleg a vagyonadó kapcsán 60-120 milliárd forintról beszélnek, mint várható bevétel.

forrás: link, link

Gazdagok anno

1943-ban a legtöbb jövedelmet a következő személyek vallották be (mellette az összeg):

(ez körülbelül az előző posztban említett SZJA listához hasonló)

Hatschek János (Eternit Művek gyártulajdonosa): 1.594.779 pengő

Gráf Ferenc (bornagykereskedő): 1.552.981 pengő

Nagykovácsy Milenko (üzletház-tulajdonos): 1.284.439 pengő

Festetics György herceg (földbirtokos): 1.228.670 pengő

Dréher Jenő (Dreher-Haggenmacher serfőző elnöke): 1.082.004 pengő

Károlyi István gróf (földbirtokos): 958.448 pengő

Halmi Miklós dr. (Magyar Olasz Bank ny. vezérigazgatója): 701.783 pengő

Wenckheim József gróf (földbirtokos): 650.897 pengő

Chorin Ferenc (Salgótarjáni vezérigazgatója): 647.302 pengő.

Semsey László gróf dr. (földbirtokos): 617.780 pengő

Egyébként a top100 legtöbb jövedelem mind 250.000 pengő felett volt. A listában (több ezer név szerepel benne, 30.000 pengő felettiek listája) nem találtam vitéz nagybányai Horthy Miklós nevét, pedig csak az éves kormányzói tiszteletdíja 120.000 pengő volt évente, nem számítva egyéb bevételeit.

Hogy könnyebb legyen megítélni a fenti összegeket, ebben az időszakban (1941) egy kilogramm barnakenyér 0,4 pengő volt, egy férficipő 23,3 pengő, valamint 

egy vájár 1.700 pengőt, egy napszámos, vagy egy vasutas ennek kb. felét kereste évente (ismert a nóta, havi kétszáz pengő fixel, az ember könnyen viccel (havi 200 pengő= évi 2.400 pengő).

forrás: KSH zsebkönyvei, Beszélő számok XII. (szerk: Dr. Zentay Dezső, Budapest 1943)

Gazdagok

Magyarország top 100 leggazdagabbját több újság is le szokta hozni. Az általuk alkalmazott vagyonértékelés természetesen csak becslésen alapulhat, és nem is egyszerű (jellemzően a vagyonok cégekben testesülnek meg), ugyanis folyamatosan változhat. Ez a mostani gazdasági válság biztosan átértékelte ezeket a vagyonokat.

Ettől függetlenül érdekes lehet a következő áttekintés, ahol látható a top 100 (102) vagyonának értéke egymáshoz hasonlítva:

Csak érdekességként csináltam egy korosztály elemzést is:

A fenti gazdagjaink összvagyona 2008-ban körülbelül 2.000 milliárd forint volt. Egy év alatt (2007-2008) a vagyonuk 250 milliárddal nőt. Ez a vagyon növekedés - elméletileg - az éves GDP-ben meg kell, hogy jelenjen (26,5 ezer milliárd). Tehát azt mondhatjuk, hogy ez a top 100 gazdag termelte a GDP-nk 1%-át (tehát 10.000 ilyen emberrel megtermelhetnénk Magyarország GDP-jét :) ).

Ez a vagyonnövekedés - valószínűleg - nem jelenik meg közvetlen jövedelemként ezeknél az embereknél. Ez már csak azért is biztos, mert például 2007-ben a legnagyobb SZJA-nál bejelentett jövedelem 2,8 milliárd forint volt. Az SZJA top100 adózója egyébként 2007-ben 35 milliárd forintot vallott be.

forrás: Napi Gazdaság: A 100 leggazdagabb 2008, illetve: link

Magyarország népessége a múltban

(az aktuális népesség a poszt alján található)

Magyarország területére érkezett magyarok az itt eleve élőkkel létszámukban magukkal hordozták a lehetőséget, hogy egy nagy létszámú ország lehessen belőle. Rövid idő alatt megtöbbszöröződött a népesség, amiből a letelepített népek miatt a magyar részarány körülbelül állandó volt (kb 70%). Viszont a tatárjárás, háborúskodások, és járványok miatt a népesség visszaesett (első népesedési katasztrófa). A kiesett lakosság pótlására külföldi telepeseket kellett behívni. Így amikorra a XVI. századra a népesség kiheverte az előbb említett katasztrófát a magyar népesség arányát még mindig csak 80% körülre sikerült felemelni. Ezután a török hódoltság idézte elő a második népesedési katasztrófát. A lakosság létszáma a hódoltság végével a XVIII. században kétszáz év előtti szintre csökkent, de ezen belül a magyar lakosság száma 35-45%-re zuhant.  Ezután egy nagyobb kolerajárvány, majd a kivándorlás tizedelte meg a népességet. 1910-re a népesség száma meghaladta a húszmillió főt.

A következő grafikon ezeket az adatokat próbálja megmutatni, de csak hozzávetőleg, pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

Ezután az első világháború tizedelte a lakosságot, de az ország számára még jelentősebb változást jelentett a trianoni békemegállapodás.

Ennek kapcsán a következő változások érték az országot (kisebb pontatlanság az adatokban, hogy míg a Trianon előtti Magyar Királyság adatai az 1910-es évek adatai, addig a trianoni Magyar Királyság adatai az 1920-as év adatai. Így pár százezer fővel több a az elcsatolt népesség létszáma, mint a rajzon feltüntetettek:

Mivel elég sokan érkeznek a jelenlegi népességét keresve Magyarországnak, ezért, a KSH adataira alapozva, közlöm az aktuális adatot:

2009. I. negyedévében a becsült népesség (ugyanis csak tízévente van népszámlálás, addig csak becslés születik): 

10.023.000 fő.

forrás: KSH évkönyvei

Bűncselekmények területi megoszlása

A 2007-es bűncselekmények a következő módon oszlottak el az országban. Az adatok 10000 főre vissza van számolva. A fehér oszlopok a lopások számát mutatja 10000 főre kiszámolva. Részletesebb elemzését majd később ejtem meg.

forrás: KSH

Sajátjogú öregségi nyugdíjak reálértéke

A sajátjogú öregségi nyugdíjak reálértéke elég jelentősen növekedett az elmúlt időszakban.

forrás: KSH

MÁV adatok

A MÁV-val kapcsolatos dolgok sokkal bonyolultabbak, mint hogy egy posztban meg lehetne értetni (mármint, ha én is átlátnám teljes mélységében). Mindezek miatt csak egy-két aspektusra térnék ki.

A magyar költségvetés évente átlagosan 200 milliárd forint ad a MÁV-nak (évente jelentősen változik, de az átlag valahol ekörül van). Kb. 150 millióan utaznak évente a MÁV járatain. Ezek közül csak 19% fizet teljesárú jegyet. A MÁV személyszállítási részének költségét mindössze 35%-a körül részét fedezi a megvásárolt menetjegyek (kb. 21 milliárd forint jegybevétel).

A MÁV támogatása egy állampolgárra lebontva évente 20.000 forint. 

A MÁV támogatások mértékét például a SZJA 2.143 milliárdos bevételéhez képest magasnak tartom.

Az ÁSZ jelentés szerint (idézek a jelentésből):

Elsősorban a kiszervezések (MÁV Cargo Zrt., MÁV Start. Zrt., stb.) hatására a MÁV Zrt. létszáma a 2002.évi 53 766 főről 2007. év végére 34 236 főre csökkent. A racionalizálás ellenére

a MÁV Zrt. bérköltsége és ezzel együtt a személyi jellegű kifizetések nem csökkentek.

A havi átlagbér – amelynek növekedési üteme minden évben meghaladta az infláció mértékét – a 2002. évi 110 864 Ft-ról 2007. év végére 194 824 Ft-ra emelkedett. Az egy főre eső személyi jellegű kifizetések a 2002. évi 2016 E Ft-ról 2007-re 3460 E Ft-ra emelkedtek.

forrás: ÁSZ , egyéb

Bűnözés költségei

Mennyibe kerül az államnak egy elítélt?

BVOP költségvetése 2007-ben 41 milliárd forint volt. Ehhez jön még a minisztérium közvetlenül hozzá kapcsolódó projektjei (pl. az új börtön építésének támogatása), számoljunk rá éves szinten 5 milliárd forintot.

Ez alapján a 10.259 elítéltre a BVOP-n keresztül 46 milliárd forintot költöttünk.

Egy elítélt éves költsége így kb. 4,5 millió forint (380.000 forint per hó).

Vagy számolhatjuk úgy is, hogy minden magyar állampolgár évente 4.600 forintot ad az elítéltek fogvatartásáért.

Természetesen lehet kicsit tágabban is értelmezni a költségeket, hiszen számolhatnánk a rendőrség 205 milliárdját, vagy a bíróságok 70 milliárdját, az ügyészségek 30 milliárdját is számolhatnánk, hiszen ők kellenek ahhoz, hogy az elítéltek el legyenek fogva, illetve el legyenek ítélve. 

Ekkor egy elítélt 34 millióba kerülne évente (2,8 millió forint havonta), illetve egy állampolgárnak évente 35.000 forintjába kerül a bűnüldözés és büntetés.

A bűnözés közvetlen költségeiről (általa okozott kárról), vagy társadalmi költségeiről (pl biztonsági berendezések) már becsülni sem mernék, de nagyságrendekkel lehet több, mint a közvetlen költség.

forrás: költségvetési törvény (lásd lent), és KSH (lásd lent)

2008-as gyilkosságok térképe

Elkészült a 2008-as gyilkosságok térképe. A tavalyi újságokon alapul. Nem lehetetlen, hogy megtaláltam mindet, de nagyságrendileg jó (100 feletti).

emberoles 2008 nagyobb térképen való megjelenítése

Bűnözés

Magyarország bűnözés tekintetében Kelet- és Nyugat-Európa között helyezkedik el. Nyugaton - kelettel ellentétben - sok az egy főre eső bűnözés, míg kevesen vannak börtönben.

Magyarországon 2007-ben (átlagosan) 10.259 fő ült elítéltként börtönben, ehhez jön 3.822 fő elő

zetesben levő. 

Az elítéltek kb. fele első bűntényes, a többi visszaeső, különös-, vagy többszörös visszaeső. 

Ezekre felügyel 7.473 fő BVOP dolgozó.

Az elítéltek száma nagyjából azonos volt a rendszerváltozás óta, 2000-es év környékén volt egy pár ezres emelkedés, de azóta lassan de folyamatosan csökken.

A bűncselekmények száma Magyarországon 2007-ben: 426.914 volt.

Historikusan látható, hogy jelentősen csökken a bűncselekmények száma:

A bűncselekmények közül a legnagyobb tétel a lopások száma, ami 2007-ben 173.869 volt (a csúcspont 1998-ban volt: 293.759 darab, azóta folyamatosan csökkenő a száma). Sajnos itt legkisebb a felderítési százalék is (23,6%). A többi vagyon elleni bűncselekményekben a felderítési százalék (beleértve a lopást is): 45,4%, míg az erőszakosabb cselekményekben inkább 90-100% közötti. 

Lényegében minden kategóriában csökkent a bűnözés Magyarországon a 1998-as csúcs év óta, talán a garázdaság, a kábítószerrel való visszaélés, és tartásdíjjal kapcsolatos kategóriákban van kisebb emelkedés, de a trend ott is kezd lefele fordulni.

Gyilkosságok tekintetében a következő a trend:

Ezek nagy része családi drámák folyománya, de részletesebb kimutatást készítettem a 2008-as gyilkosságokról, amit majd később fogok közölni.

Ezekkel a bűncselekményekkel körülbelül 40.000 rendőr (közalkalmazottakkal együtt) veszi fel a harcot. A létszámuk lényegében a rendszerváltás óta állandó.

Sokszor előkerült politikai retorikában a Horthy korszak csendőrségének eredményei. Talán emiatt nem érdektelen az akkori adatokkal összevetni a fenti adatokat. Ehhez az 1934-es statisztikai évkönyv adatait használom fel, de a nagyságrendeket áttekintettem a teljes Horthy időszakra, amiből az 1934-es év nem lóg ki:

Akkor a népesség: 8.898.367 fő volt (2007: 10.066.000 fő).

Rendőrök és csendőrök száma: 11.699 csendőr és 9.434 rendőr, valamint 6-7 ezer egyéb, például határőr, pénzügyőr, vámos. (40.000 rendőr 2007-ben).

A csendőrség (ami inkább a vidék rendőrsége volt, a városban rendőrség volt) 275.216 bűnügyben és vétségben(!!) nyomozott. Tehát ez a szám sok nem bűnügyet takar, és persze nem tartalmazza a rendőrség adatait.

Ezért egy használható adatom van, ez pedig a jogerősen befejeződött büntetőügyek száma: 254.022 ügy (ez 2007-ben összevethető a felderített - ezért befejezhető büntető ügy lehetett belőle: 252.206 darab (az összes 426.914 volt, lásd fent)).

Az emberölések száma, illetve az elítéltek száma(!): 269 volt (az emberölések száma 2007-ben 154 volt).

Általában a bűnügyi helyzet (erőszakos bűncselekmények) akkor rosszabb volt, figyelembe véve a lakosság számát, viszont hiányzott 2007-ben jelentős számú bűncselekmények, mint például a közlekedési bűncselekmények (2007-ben 23.006 darab). Lopás talán kevesebb volt, de az előfordulás nincs elég adat. 

Büntetőintézetekben, szigorított dologházakban: levők száma az év végén: 2.399 fő, javítónevelő intézetekben: 1.435 fő fordult meg. (2007-ben 10.259-en ültek).

forrás: KSH évkönyvei